„Együtt valljuk, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért” + VIDEÓ

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen elmondott beszédében kiemelte, hogy a magyarok nem azért élnek a Kárpát-medence több országában, mert így akarták, hanem mert a történelem így alakította.

„Ezért mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy hazánk és nemzetünk érdekében összefogva, együttes erővel, egymást a határokon átnyúló módon segítve kell cselekednünk” – jelentette ki.

„Az 1848-as forradalom összefogásra szólít minket. És azt is üzeni, hogy minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordításában, és együtt valljuk, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért” – folytatta.

„Vannak persze, és mindig is voltak árulók. Árulók, akik a hatalomért vagy akár egyetlen percnyi dicsfényért is mindenre képesek. Vannak, akiket a birodalmak megvettek, megvesznek. Vannak, akiket a birodalmak pénzeltek, pénzelnek. És ők még attól sem riadtak vissza, hogy megosszák a magyarságot, hogy egymásnak ugrasszanak minket, anyaországi és határon túl élő magyarokat” – figyelmeztetett.

„De nyugalom, kedves barátaim, ők mind, kivétel nélkül a történelem süllyesztőjébe kerülnek, mert a magyar nemzet szelleme nem létezik Sepsiszentgyörgy, Lendva, Eszék, Munkács, Dunaszerdahely, Zenta vagy a diaszpóra magyarsága nélkül. Ezért is kötelességünk, hogy mindenkor határozottan kiálljunk a magyar közösségek jogaiért, ezt meg is tettük és megtesszük a jövőben is” – szögezte le.

Szijjártó Péter a szemerjai csata emlékművénél hangsúlyozta, hogy „mi itt egy emberként valljuk, hogy számunkra magyarnak lenni büszkeség”.

„Büszkének lenni mindarra, amit a történelem során elértünk. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy egy több mint ezeréves keresztény kultúra örökösei vagyunk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a történelem által elénk állított nem kis akadályok és bizonytalanságok ellenére is mindig fenn tudtunk maradni, és mindig magyarként tudtunk fennmaradni” – tudatta.

„És mi büszkék vagyunk arra, kedves barátaim, hogy nálunk, magyaroknál a bátorság és a kitartás nem a kevesek kiváltsága. És mi büszkék vagyunk arra is, hogy mi mind egy dolgos és tehetséges nemzet tagjai vagyunk. Olyan nemzet tagjai, amely a világ bármely részén megállta és meg is állja a helyét. De mi, magyarok mindennél büszkébbek vagyunk arra, hogy szabadok vagyunk” – fűzte hozzá.

Ennek kapcsán a szabadságot a legfontosabb nemzeti értéknek nevezte, amely azt jelenti, hogy mi magunk döntünk a saját sorsunkról.

A miniszter kifejtette, hogy a pesti ifjak annak idején nem kívántak mást, mint amit ma is szeretnénk, a 12 pontjuk ugyanis úgy kezdődött: legyen béke, szabadság és egyetértés.

„Mi pedig ma ugyanezt mondjuk. Legyen végre béke! Legyen végre béke a szomszédunkban az öldöklő háború helyett! Ma kevesen beszélnek a békéről, de mi, akik a háború szomszédságában élünk, közvetlenül szembesülünk, szembesültünk a pusztító következményekkel. Látjuk, láttuk a menekülteket, látjuk, láttuk a szétszakított családokat. És pontosan tudjuk, hogy emberéleteket csak fegyverszünettel és békével lehet megmenteni” – közölte.

Mi, magyarok mindennél inkább büszkék vagyunk arra, hogy szabadok lehetünk, ez azt jelenti, hogy mi döntünk a saját sorsunkról - közölte Szijjártó Péter Nagyváradon.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kijelentette, hogy a márciusi ifjak azért küzdöttek, ami minden magyar ember számára világos, érthető és legfőképpen vágyott cél volt: a szabadságért, a békéért és az egyetértésért.

„És a helyzet az, hogy 176 évvel ezelőtt ezek az ifjak sem kívántak mást, mint amit ma is mi itt szeretnénk. A tizenkét pont ugyanis így kezdődött: legyen béke, szabadság, egyetértés. És mi is ezt akarjuk ma” - mondta.

„Ezt akarjuk, hogy béke legyen, végre béke legyen a szomszédságunkban. Végre béke legyen az öldöklő háború helyett. Mi, magyarok az elmúlt két esztendőben sokat beszéltünk a békéről. Sajnos kevesen beszélnek a békéről. Mi, magyarok a háború szomszédságában élünk, így mindannyian tisztában vagyunk a háború pusztító következményeivel” - tette hozzá.
Majd hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt két évben nemcsak, hogy kiállt a béke mellett, hanem megvédte a magyar embereket, nem hagyta, hogy hazánk belesodródjon a háborúba, „bármilyen nyomásgyakorlás is hárult ránk, akár Brüsszelből, akár Washingtonból”.

Szijjártó Péter beszédében felszólalt a szabadság mellett, ennek kapcsán megjegyezve, hogy senki nem kényszerítheti Magyarországra „idegen országok hívatlan bevándorlóit vagy mások tőlünk idegen életmódját”.

„Mi szabadságszerető népként ragaszkodunk ahhoz, hogy ne mások mondják meg, hogy kikkel kell együtt élnünk. És hiába fenyegetnek minket, hiába gyakorolnak ránk nyomást, ezek után is mi fogjuk eldönteni, hogy ki az, akiket beengedünk a közösségeinkbe és kiket nem” - mondta.

„Ezért mondunk nemet az agresszív migránsok tömegeire, és ezért védjük velük szemben mind a mai napig Magyarország határát” - fűzte hozzá.

Illetve úgy fogalmazott, hogy egyetértésnek kell lennie abban a tekintetben is, hogy kizárólag mi magunk dönthessünk a nemzet jövőjéről. „Mi saját erőből biztosítani is fogjuk a fennmaradásunkat. Támogatjuk a családokat, mert a gyerekeink jelentik a jövőt, számukra építjük országunkat” - közölte.

„Mindez persze sokaknak nem tetszik. Igaz, 176 évvel ezelőtt a márciusi ifjak gondolatai sem tetszettek mindenkinek. De 1848-ban a fiatalok bebizonyították, hogy a magyar nemzet véleményét nemcsak, hogy nem lehet, de nem is érdemes figyelmen kívül hagyni” - figyelmeztetett.

„A magyar nemzet mind a mai napig kiáll az igazáért, a szabadságáért és a véleménye megvédéséért” - szögezte le.

Majd azt hangoztatta, hogy az 1848-as forradalom összefogásra szólít minket, és az üzenet világos: „minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordításában, és közösen, együtt valljuk, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért”.

„Vannak persze árulók. Mindig vannak, voltak is és valószínűleg lesznek is. Ezek az árulók a hatalomért, vagy akár csak egy percnyi dicsfényért is mindenre képesek. Őket a birodalmak megveszik, megfizetik, pénzelik. És ők még attól sem riadnak vissza, hogy megosszák a magyarságot, egymás ellen fordítsák az anyaországi és a határon túli magyarokat” - jegyezte meg.

„De nyugodtak lehetünk, kedves barátaim, ők ugyanis minden bizonnyal egytől egyig a történelem süllyesztőjébe kerülnek” - jelentette ki.

„Mi mindig is készen álltunk harcolni a szabadságunkért, a nemzeti függetlenségünkért. És tettük ezt a történelem során oly sokszor, még a legnagyobb, legveszedelmesebb, legbrutálisabb túlerővel szemben is. Emlékezzünk rá, Oszmán Birodalom, Habsburg Birodalom, aztán a németek és a szovjetek. Mi mindig a nagyokkal mérkőztünk meg. Megmérkőztünk velük, és minden egyes alkalommal talpon is maradtunk” - hangsúlyozta.

„Magyarnak lenni büszkeség, és joggal vagyunk büszkék mindarra, amit mi, magyarok a történelmünk során együtt el tudtunk érni. Büszkék vagyunk arra, hogy egy több mint ezeréves keresztény kultúra örökösei vagyunk. Büszkék vagyunk arra, hogy mi a történelem minden elénk állított akadálya és viszontagsága ellenére is mindig fenn tudtunk maradni. És büszkék vagyunk arra is, hogy mi egy olyan nemzet lehetünk, ahol a bátorság és a kitartás nem csak néhányak kiváltsága” - sorolta.

„De mi, magyarok mindennél inkább büszkék vagyunk arra, hogy szabadok lehetünk. A szabadság az egyik legfontosabb nemzeti értékünk. A szabadság ugyanis azt jelenti, hogy mi döntünk a saját sorsunkról” - összegzett.