Határon túl

Három autonómiatervezetet nyújtottak be a bukaresti képviselőházban az EMSZ elnökének kezdeményezésére

Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete

Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke – közölte az MTI-vel az EMSZ sajtóirodája.

Három autonómiatervezetet nyújtottak be a bukaresti képviselőházban az EMSZ elnökének kezdeményezésére
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Szövetség

Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.

A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

„Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása. Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia” – idézte a közlemény Zakariás Zoltán EMSZ-elnököt.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

Az autonómiát - legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője. Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.

Kapcsolódó írásaink