Január elsejével indul a Nemzeti Virtuális Tér tesztidőszaka

„A zárónyilatkozat szövege azt a nemzeti egységet mutatja, amelyet jó lenne látnunk a mindennapokban is és általában a magyar belpolitikában, illetve a magyar parlament működésében” – ezt már Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár tette hozzá. Hangsúlyozta: a mostaniról nyugodtan beszélhetünk úgy, mint egy nemzetpolitikai nagyhétről, hiszen a magyar–magyar kapcsolatok két csúcsfóruma, a Magyar Diaszpóra Tanács, valamint a Magyar Állandó Értekezlet ezen a héten tartotta a 12. és a 21. ülését.

Semjén Zsolt két újdonságról számolt be a sajtótájékoztatón. Az egyik, hogy január elsejével elindul a Nemzeti Virtuális Tér tesztidőszaka. „Ez azt jelenti, hogy VPN rendszeren keresztül biztosítani fogjuk azt, hogy egy egyszerű regisztrációt követően minden magyar állampolgár hozzáférjen egyfelől a magyar állam minden létező szolgáltatásához, ami a magyar állampolgárokat megilleti, másfelől pedig a közszolgálati adások teljességéhez” – mondta. Megjegyezte: ezt előkészíteni nem volt egyszerű, mert a műsorok, például a sportesemények magyar nyelvű közvetítését a világ magyarsága felé „ellenzi az Európai Bizottság, a jogtulajdonosok, és az utódállamok nagyrészt haladni sem akarnak róla”. Hozzátette azonban: a kormány szerint „nem kétséges, hogy minden magyarnak joga van ahhoz, hogy a magyar állam által fenntartott adat- és ügyintézési rendszerekhez, és a közszolgálati médiához hozzáférjen”.

A másik – miként a miniszterelnök-helyettes fogalmazott – forradalmi újdonság a Wellcome Office rendszer. Ennek lényege, hogy a hazatelepülni vágyók „nagyon könnyen követhető és ügyfélbarát módon, egy honlapon keresztül minden releváns információt megkapnak, és mindent el tudnak intézni, ami a hazatelepülésükhöz kell államigazgatási értelemben.” Személyesen ezt 27 kormányablaknál, úgynevezett Hazaváró Ponton tehetik meg egyablakos ügyintézéssel – fűzte hozzá. Semjén Zsolt tájékoztatása szerint minden évben 20 ezer nyugati magyar költözik haza Magyarországra. Tehát az újításra, bürokráciacsökkentésre jelentős igény van.

Végezetül Potápi Árpád János bejelentette: mindkét fórum egyetértett abban, hogy a 2024. egy tematikus év legyen, mégpedig az együttműködő nemzet éve. „Az együttműködésre óriási szükség van, bárhol is éljünk, akár a diaszpóra közösségeiben, akár pedig a Kárpát-medence térségeiben. Ha mi összefogunk, ha mi együttműködünk, akkor bármilyen nehéz helyzet jöhet, azzal megbirkózunk – jelentette ki, majd leszögezte: – minden magyart megpróbálunk megőrizni magyarnak és a biztonságát szavatolni, attól függetlenül, hogy hol él.”