2024 a nemzeti együttműködés éve lehet

Erre tekintettel a kormány nemzetpolitikája négy alappilléren nyugszik: az egyik a magyar identitás megerősítése, a második a nemzet közjogi egyesítése, vagyis a honosítás, a harmadik a Kárpát-medence gazdaságának fejlesztése, valamint az etnikai magyar pártok támogatása, hiszen nem mindegy, hogy egy adott településen magyar polgármester van-e vagy sem; hogy van-e a magyarságnak parlamenti képviselete vagy nincs.

Semjén Zsolt felidézte, a korábbi alkotmány csupán azt mondta ki, hogy Magyarország felelősséget érez a világban szétszórtan élő magyarok iránt. Az új Alaptörvény viszont kimondja, hogy a mindenkori kormánynak felelősséget kell viselnie irántuk. A nemzet egyesítése, az összetartozás megerősítése és a közösségek megtartása, támogatása tehát kiemelt állami feladat lett, amelyhez az intézményi hátteret többek között a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja.

Itt kiemelte, hogy 2010-hez képest tízszeresére nőtt a külhoni magyarság támogatása: 15,3 milliárd forintról több mint 150 milliárd forintra. – Az elmúlt időszakban 5500 szervezetet támogattunk 40 ezer nagyobb program keretében, 7000 nagyberuházást hajtottunk végre – sorolta az adatokat. Az eredmények ismertetése közben pedig felhozta azt is, hogy a Szülőföldön magyarul program keretében 220 ezer külhoni magyar gyerek részesült ösztöndíjban. Míg a Határtalanul programmal 520 ezer anyaországi tanuló jutott el Erdélybe, a Fel- vagy éppen a Délvidékre.

– Az is nagyon fontos kérdés, hogy Európában az Orbán-kormány adja a legnagyobb családtámogatást, hiszen ha nem akarjuk, hogy bevándorlóország és kevert népességű ország legyünk, akkor magyar gyerekeknek kell születniük – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. A szavaiból kiderült, hogy a kormánynak nem kevésbé fontos, hogy a határon túl is minden vágyott magyar gyermek megszülethessen. – Ezért mindazon támogatási formákat, amelyek nem kötődnek természetszerűleg Magyarország területéhez, kiterjesztettük a világ magyarságára, és örömmel jelentem, hogy az anyasági támogatást 51 ezren igényelték Magyarországon kívülről, a babakötvényt pedig 47 ezren – árulta el Semjén Zsolt.

A kedvezményes honosítás kapcsán elmondta: eddig 1 millió 175 ezer ember tette le az állampolgársági esküt, és a becslések szerint nagyjából 2 millió 200 ezerig bővülhet a kör. Hozzátette: a támogatások és a kedvezmények igénybevételénél, akárcsak a honosítás esetében bürokráciacsökkentést szeretne, hogy a külhoni magyarok minél könnyebben intézhessék az ügyeiket.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ezek után áttekintette a diaszpóra helyzetét. A tájékoztatása szerint mintegy 2,6 millió magyar él a Kárpát-medencén kívül, a többségük Észak-Amerikában. A kormány alapvetően a civil és egyházi szervezeteiken keresztül tartja fenn a kapcsolatát a külhoniakkal.

– Csaknem száz szervezettel vagyunk folyamatos kapcsolatban, és a Magyar Diaszpóra Tanács mai ülésére 33 országból 82 fő érkezett – jegyezte meg ennek kapcsán, majd belekezdett az eredmények ismertetésébe:

– A Gondoskodó nemzet programban idén 500 millió forinttal támogattuk a diaszpóraszervezetek és hétvégi magyar iskolák tevékenységét. Örömmel mondhatjuk azt is, hogy nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a diaszpórában is templomokat, közösségi tereket építettünk, újítottunk fel. Ennek szimbolikus jelentősége van, mert ez is bizonyítja azt, hogy a magyar közösségek gyarapodnak, erősödnek a világban, és a magyarságukat sokan meg kívánják tartani – fogalmazott.

Külön kiemelte: azt szoktuk mondani, hogy a gyermekek jelentik a magyar jövő zálogát. – Ez a nemzetpolitikában is így van. Tehát a programjaink döntő részét próbáljuk a gyerekek és a fiatalok köré építeni, hiszen, ha nincsen utánpótlás, hogyha őket nem erősítjük meg magyar identitásunkban, akkor a magyarság elvész – mondta Potápi Árpád János.

A már említett hétvégi magyar iskolák esetében felhívta a figyelmet arra, hogy sorra alakulnak, néha első hallásra meglepő városokban is. – Most például tudomást szereztünk arról, hogy Krakkóban is létre jött ilyen iskola, de egyébként Tokióban, Szingapúrban, tehát a világ egyéb más részein van! – közölte, majd beszélt a Kőrösi Csoma Sándor Programról, a cserkészközösségek támogatásáról és a diaszpóra magyarsága számára elérhető felsőoktatási ösztöndíjprogramról, amelynek keretében a 2023–24-es tanévre 22 országból 88 fő részére ítéltek meg támogatást.

Az államtitkár azoknak is üzenet, akik végleg haza kívánnak települni. – Minden magyar itthon van, és minden magyar számíthat Magyarországra. Ennek most már van egy hivatalos formája, az a hazaváró szolgáltatás, amellyel megkönnyítjük a diaszpóra magyarságának, hogy visszatérjenek, hazatérjenek Magyarországra. Akár Magyarországról mentek el, akár pedig a Kárpát-medence egyéb térségeiből – szögezte le.

Végezetül azt mondta: „Az együttműködés a magyar nemzet megmaradásának kulcsa. És a terveink szerint, ha erre a Magyar Diaszpóra Tanács, és holnap a Magyar Állandó Értekezlet is rábólint, a 2024 a nemzeti együttműködés éve lesz.”