Hivatali visszaéléssel vádolják Románia kormányfőtitkárságát a román-magyar szolidaritás egyesület kezdeményezői

Az egyesület létrehozását a romániai kommunista diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom 32. évfordulóján, 2021. december 15-én jelentette be Tőkés László, de azóta sem valósult meg, és már a bejegyzés első lépését, a név elfogadtatását elgáncsolta a kormányfőtitkárság – hangzott el.

Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke és Szilágyi Zsolt, Tőkés László korábbi kabinetfőnöke elmondta: Marian Neacsu kormányfőtitkár menesztését kérik a kormányfőtől, és a kormánypártok állásfoglalását is kérik a kérdésben.

Mint részletezték: azért kellett a kormányfőtitkársághoz fordulni, hogy ellenőrizze, jogszerű-e a névben szerepló „román” kifejezés használata. A kormányszerv hosszas huzavona után januárban elutasította a kérést, és a név „december 15.” elemét kifogásolta. Ezt azzal indokolta, hogy a romániai köztudatban 1989. december 16. él a forradalom kezdőnapjaként, így más dátum félreértésre adhat okot, ezért erre hivatkozva névváltoztatást kért.

A kezdeményezők szerint a kormányszerv a döntésével átlépte hatáskörét, és úgy vélik, valójában a „román–magyar szolidaritás” kifejezés zavarta, ami szerintük az egykori Securitate mentalitását és gyakorlatát idézi.

„1989. december 15. kegyelmi pillanat volt”, megvalósult a temesváriak között az etnikumok és felekezetek közötti összefogás a szabadságért – mondta egykori szemtanúként Szilágyi Zsolt. Az öt alapító személyiség – Tőkés László, Gabriel Andreescu, Kincses Előd, Florian Mihalcea és Szilágyi Zsolt – ezért választotta ezt a nevet az egyesületnek – hangzott el az akkori történések helyszínén, a belvárosi református egyházközség székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista szerint Tőkés László jelenlétével „történelmi dimenziót” akartak adni a román–magyar kapcsolatoknak, az akkor létrejött szolidaritásnak. Annak tagadása, hogy december 15. a román forradalom kezdőnapja, a történelmi események félremagyarázása, amire a román titkosszolgálat, a Securitate törekedett – mutatott rá.

Hangsúlyozta: a kormányfőtitkárság visszaélt hatalmával, amikor a név más alkotóelemét kifogásolta, ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordultak, és bírósági feljelentést is tettek. A Bukaresti Táblabíróság azonban megalapozatlannak ítélte kérésüket.

„Elfogadhatatlan, ami történt, az egyesülési jog effajta megsértése egyedi, csak speciális esetekben lehetséges” – mutatott rá Andreescu. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bírósága csak szélsőséges iszlám vagy antiszemita szervezetek bejegyzését utasította el ily módon. A temesvári egyesület pedig épp a demokratikus értékek védelmét tűzte ki céljául.

Florian Mihalcea kifejtette, hogy az egyesülési jog alapjog, ezért 1989-ben Temesváron utcára vonultak és meghaltak emberek. Úgy vélte, a romániai hatóságok „félnek” december 15-étől, a román–magyar szolidaritástól.

Szilágyi Zsolt arra emlékeztetett: az 1990-es években a nacionalista politikai oldal megpróbálta félremagyarázni a forradalom történéseit, és most a kormányfőtitkárság is e szerint a „sablon” szerint járt el. Kiemelte, hogy az elutasítás nem akadályozza az alapítókat a munkában, sőt megerősíti őket abban, hogy jó úton járnak: vissza kell terelni a „normális kerékvágásba” a forradalomról szóló vitákat, kiadványokban közölni, a fiatalokban is tudatosítani az igazságot.