Hétszáz új munkahelyet hozott létre a dél-koreai Shinheung Monoron

A tárcavezető a Shinheung beruházásának átadásán kiemelte, hogy a dél-koreai akkumulátoralkatrész-gyártó 45 milliárd forint értékű kapacitásbővítéséhez az állam 3,6 milliárd forint támogatást biztosított, ezzel segítve hétszáz új munkahely létrehozását.

Beszédében aláhúzta, hogy ez a cég első európai gyára, ahol havonta immár húszmillió darab alkatrészt fognak előállítani elektromos akkumulátorokhoz a világ legnagyobb autógyárai számára.

Rámutatott, hogy a dél-koreai vállalatok alkotják a negyedik legnagyobb beruházói közösséget jelenleg Magyarországon, ami annak is köszönhető, hogy a kormány 2014 óta hatvanhét esetben nyújtott nekik támogatást, ezzel több mint 5000 milliárd forintnyi beruházást indukálva és hozzájárulva 19 ezer újabb munkahely létrejöttéhez.

Majd hozzátette, hogy ennek nyomán a magyar-dél-koreai kereskedelmi forgalom jelentősen megnőtt, értéke ma már több mint hatmilliárd dollár évente.

Illetve arra is kitért, hogy Pest vármegyében tíz év alatt a felére esett a munkanélküliségi arány, hatról három százalékra, miközben az ipari termelés háromszorosára bővült, körülbelül 7000 milliárd forintra. Szavai szerint ebben annak is szerepe volt, hogy a térségben 2015 óta 320 nagyberuházás valósult meg állami támogatással.

Szijjártó Péter érintette a világgazdaságban zajló óriási változásokat is, és leszögezte, hogy a Kelet nem pusztán ledolgozta a technológiai hátrányát a Nyugattal szemben, hanem mára maga diktálja a tempót számos kulcsfontosságú iparágban.

„Szerintem mindenki, aki nem politikai szemüvegen keresztül nézi a dolgot, elismeri, hogy a 21. század első két évtizedének nyertese a világgazdasági átalakulások szempontjából az ázsiai kontinens lett” - vélekedett.

Ennek kapcsán pedig megjegyezte, hogy ez jól érezhető Európában és Magyarországon is, ahol a kelet-ázsiai vállalatok egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdaságban, és ez csak tovább fog erősödni.

Üdvözölte, hogy a magyar kormány időben felismerte ezeket a folyamatokat, és másfél évtizede útjára indította a keleti nyitási stratégiát, amelyből mára hazánk rendkívül sokat profitált.

Valamint elítélte a világ ismételt blokkosodását, s arra figyelmeztetett, hogy ezen Magyarország újfent rajtaveszítene, ezért inkább a civilizált, kölcsönösen előnyös kelet-nyugati együttműködés a célkitűzés.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy 2010-ben a tíz legnagyobb beruházói közösség között csak egy keleti volt, a japán, míg napjainkra a dél-koreaiak és a kínaiak is bekerültek az élmezőnybe.

„Mi itt, Magyarországon sohasem tettünk és nem is fogunk különbséget tenni az ideérkező beruházók között nemzetiségi alapon (…) Mi nem fenyegetést, hanem egy nagy lehetőséget látunk a kelet-nyugati együttműködésben” - húzta alá.

Továbbá hozzátette, hogy ennek köszönhetően hazánk a keleti és a nyugati vállalatok fontos találkozási pontjává vált, különösen az elektromos autóipari forradalom területén, és így mostanra Magyarország ennek az átalakulásnak az egyik globális fellegvára lett.