„Két olajvezeték jobb, mint egy”

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az orosz energiaimport beszüntetésével kapcsolatos képviselői kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy minél több útvonalon tud Magyarország energiahordozókat venni, annál jobb.

„Én nem tudom, miért szurkolnak annak, hogy a Magyarországra vezető két kőolajvezetékből csak egy legyen. Az miért lenne nekünk jó? Miért lenne nekünk jó, hogyha egy mostaninál drágább és kevésbé megbízható módon tudnánk ellátni az országot? Önöknek miért lenne az jó, hogy ha a kettőből egy olajvezeték lenne, és annak az egy olajvezetéknek a működtetője meg annak a végén lévő szolgáltatók monopolhelyzetbe kerülnének. Ez ugyan miért lenne jó?” – tette fel a kérdést.

Majd emlékeztetett rá, hogy az ukrajnai háború kitörése óta a horvát szolgáltató az európai benchmark ötszörösére emelte a tranzitdíjakat a Janaf vezetéken. „Ezt európai szolidaritásnak hívni, ezt egy kívánt jövőképnek szerintem necces” – fogalmazott.

Illetve arra is kitért, hogy a kőolajvezetéken végrehajtott tesztek mind eredménytelenek lettek, ezáltal bizonyítást nyert, hogy ezen az útvonalon nem lehet elegendő mennyiséget szállítani Magyarország és Szlovákia teljes körű ellátására.

És hozzátette, hogy a vezetéket fejleszteni kellene, ezzel azonban a horvát félnek van feladata. „Amikor mi erre az ügyre felhívtuk ezerszer a figyelmet az Európai Unióban, és állítólag az Európai Unió is eljárt a horvátok felé, csak lehetséges, hogy a tolmácsolási szolgáltatásban volt probléma, miután a kapacitás növelése helyett a tranzitdíjat növelték meg” – húzta alá.

„Szóval lehet itt vágyálmokat kergetni, de amíg vezeték kell a kőolaj szállításához, addig jobb a kettő, mint az egy, és még egyszer mondom, nem alapozhatjuk Magyarország kőolajellátását olyan vezetékre, amely nem tud annyi kőolajat hozni bizonyítottan, mint amennyire szükségünk van” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter érintette a paksi bővítést is, és kifejtette, hogy miközben sokan „oroszozzák” a projektet, abban óriási a német és a francia vállalati jelenlét, jelenleg is német és magyar alvállalkozók dolgoznak a helyszínen.

„És értem én a putyinozást meg az oroszozást, de azt biztosan tudják, hogy jelenleg az Egyesült Államok területén működő atomerőművek reaktorainak több mint húsz százalékába Oroszországból szállítják az uránt. Biztos tudják azt is, hogy azért nincsenek szankciók a nukleáris iparra vonatkozólag az Európai Unióban, mert ahhoz egyrészt egyhangúság kellene, míg másrészt számos olyan ország van az Európai Unióban, amelyek lehúzhatnák a rolót az orosz fűtőelem nélkül” – figyelmeztetett.

Valamint rámutatott, hogy ma Európában az egyik legnagyobb nukleáris beruházás éppen arra irányul, hogy a franciák és az oroszok Franciaországban közösen állítsanak elő nukleáris fűtőelemeket, és amint létrejön ez a gyártási kapacitás, Magyarország is innen fog vásárolni, erről már aláírták a szerződést.

„Hogyha azt a kérdést tesszük fel, hogy Magyarország földrajzi viszonyainak ismeretében hogyan tudja előállítani Magyarország hosszú távon, kiegyensúlyozottan, környezetet kímélő módon, megbízhatóan és olcsón az ország működtetéséhez szükséges energiát az elkövetkezendő időszakban, akkor nincsen a nukleáris energiának alternatívája” – jegyezte meg.

Végül pedig megemlítette azt is, hogy a paksi bővítés nyomán évi 17 millió tonnával tudja majd hazánk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását.