Fenntarthatóság és versenyképesség kéz a kézben

Raisz Anikó elmondta, a 2040-re kitűzött uniós klímacél realitását – amely szerint az 1990-es szinthez képes 90 százalékkal kell csökkenteni az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását – a magyar kormány a kezdetektől vitatta.

A Bizottság javaslata csak júliusban jelent meg részleteiben, és csak egy olyan hatásvizsgálatot tartalmaz, amely általánosságban az Európai Unióról beszél, de nem külön-külön a 27 tagállamról, amelyek mind különböző helyzetben vannak, mindegyikben különböző társadalom, gazdasági struktúra és fejlettségi szint van – mondta.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány a kezdetektől azt szeretné elérni, hogy reális célokat tűzzenek ki.

„A gazdasági adottságok miatt a magyar álláspont az, hogy ezt az átállást úgy valósítsuk meg, hogy közben nem tesszük tönkre gazdaságunkat” – hangsúlyozta Raisz Anikó.

Elmondta: az EU az üvegházhatású gázok kibocsátásának 6 százalékáért felel a világon, Magyarországnak pedig az a célja, hogy ezt a 6 százalékot úgy csökkentsék, hogy mindeközben tényleg jó példát mutassanak.

Az államtitkár felhívta a figyelmet, azzal, hogyha túlzottan gyorsan és ész nélkül történik ez az átállás, akkor Európából az ipar át fog települni olyan környezetbe, ahol nem követelnek meg tőle ilyen kibocsátáscsökkentést.

Ennek nem csak az lesz a következménye, hogy az európai gazdaságnak óriási nehézségei lesznek, hanem az is, hogy azokon a területeken a kibocsátás meg fog növekedni és ez mindannyiunkra hatással lesz – fűzte hozzá.

A klímacélokat részletesen ismertetve Raisz Anikó elmondta: 2030-ra a megállapodás szerint 55 százalékra kell csökkenteni a kibocsátást, 2050-ra százszázalékosan, a vita pedig a 2040-es célokról szól, amire a Bizottság azt javasolja, hogy 90 százalékos csökkentés legyen.

Kiemelte: Magyarország jelenleg 48 százalékos csökkentésen áll 1990-hez képest, az EU-s átlag 38 százalék, és 16 tagállam eredménye átlag alatti.

„Természetesen nem egyenlően kell elosztani az országok között ezeket a százalékokat, de mi azt szeretnénk, hogyha ez nem az olyan országoknak a kárára történne meg, mint például Magyarország, aki végrehajtotta a megfelelő intézkedéseket” – tette hozzá.

Leszögezte: ameddig nem látják azokat a feltételeket, amelyek mentén megvalósíthatók lesznek ezek a célok, addig Magyarország nemmel fog szavazni ebben a kérdésben.

Raisz Anikó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol arról beszélt, hogy egy országnak milyen feladatai vannak a klímacélok elérésében. Elmondta, Magyarország például az erdőtelepítésekben élen jár, az erdők pedig „szén-dioxid elnyeléssel” tudják segíteni ezt a folyamatot, de az elmúlt években nagyon nagy erőket fektetett abba is, hogy a napelemkapacitást növelje és ezzel a leggyorsabb növekvő napelemkapacitás-növekedést érte el az Európai Unióban.

Kiemelte: meg kell találni azt a megoldást, amely „valóban elvisz bennünket ahhoz a célhoz, ahová mindannyian közösen szeretnénk eljutni, de úgy, hogy eközben a versenyképességünket megtartjuk.”

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország akkor fogja megszavazni ezeket a célokat, amikor meglesz a finanszírozási háttér, és ha már látják azt, hogy ez megvalósítható lesz. „Borzasztóan fontos az, hogy a saját realitásunkhoz ragaszkodjunk, megtartsuk a magyar versenyképességet” – hangsúlyozta Raisz Anikó.