Gazdaság
Az ÁKK elnöke szerint stabil a költségvetés helyzete
Nőtt a lakossági állampapír-állomány
Kiemelte: mindhárom finanszírozási láb esetében kedvezően alakult a finanszírozási terv időarányos teljesülése.
A forint intézményi piacon a nettó kibocsátási terv 75 százaléka, a forint lakossági piacnak a 45 százaléka, míg a nettó devizafinanszírozási terv 148 százaléka valósult meg, így az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 96 százaléka teljesült, ami biztos és stabil hátteret jelent a költségvetés számára.
Az intézményi piacon kedvezően alakult a kereslet, az átlagos fedezettségi mutató mind a diszkontkincstárjegyek, mind a kötvények esetében 2 fölött alakult, így erőteljes és egészséges érdeklődés jellemezte a piacon - jegyezte meg.
A lakossági forintpiac egyik slágertámája volt a kötvények átárazásának kérdése, valamint az állomány várható alakulása a kamatfizetések után.
Az elmúlt hónapokban több mint 10 ezer milliárd forint értékű kötvényállományról kellett döntést hozniuk a befektetőknek, ezen belül a kamatfizetések értéke 1800 milliárd forintot tesz ki és közel 2000 milliárd forintnyi állampapír lejáratára kerül sor 2025-ben. Hangsúlyozta: az első fél évben az ÁKK alapforgatókönyve valósult meg: a lakossági állampapír-állomány nem hogy csökkent volna, hanem még növekedett is 2024 végéhez képest, és nem valósult meg a piaci szereplők egy része által várt jelentős tőkekiáramlás, ami igazolja, hogy töretlen a lakosság bizalma a magyar állampapírok iránt.
A lakossági állampapír-állományon belül ugyanakkor jelentős átrendeződés volt - folytatta, hozzátéve, hogy a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 7000 milliárd forintos állománya mintegy 2500 milliárd forinttal csökkent 2024 végéhez képest, de ezzel párhuzamosan 2700 milliárd forinttal nőtt a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) és a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) együttes állománya.
Az inflációkövető papírok átárazásával párhuzamosan az PMÁP állomány 30 százalékát visszaváltották, de ezek a források a két másik lakossági kötvénybe vándoroltak, ami nagyon tudatos befektetői magatartást mutat az ÁKK vezetője szerint.
A lakossági állampapír sztori „nyugvópontra” kerülhet, mivel az átárazódások 90 százaléka már lezajlott - tette hozzá. Hoffmann Mihály több szempontból is sikeresnek értékelte az ÁKK múlt havi több mint háromszoros túljegyzés mellett megvalósuló, 4 milliárd dollár értékű kötvény kibocsátását.
Hozzátette, hogy a sztenderd 5 és 10 éves futamidő mellett az ÁKK egy 30 éves papírral is megjelent, ami fontos visszajelzés jelent, hogy hosszú távon is hajlandók finanszírozni a magyar államadósságot a külföldi befektetők.
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátáshoz képest is kedvezően alakultak a tényleges forrásköltségek: a dollárkötvényt euróra fedezve a kamat az ötéves papírnál 3,6 százalék volt.
A befektetői körben túlnyomórészt alapkezelők voltak, régiós bontásban az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból érkező befektetők 80 százalékos arányt képviseltek. A dollárkötvény kibocsátása a költségvetés emelkedő finanszírozási igénye mellett likviditási tartalékot is jelent - húzta alá.
Kedvező nemzetközi környezetben ez forrásként szolgálhat az adósságszerkezet optimalizálására, a drága rövid lejáratú kötvények visszavásárlására. Kedvezőtlen globális tőkepiaci környezetben pedig likviditási tartalékként szolgálhat a költségvetés finanszírozási igényeinek biztosítására - fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta: a második fé lévre tervezett Panda kötvényből hozzávetőleg 3 milliárd renminbi forrással számolnak, ami a piaci viszonyok függvényében változhat. A tranzakció után kerülhet sor az éves finanszírozási terv felülvizsgálatára.
