Arra kell törekedni, hogy vízitúra-paradicsom legyen Magyarország

Révész Máriusz kiemelte, arra törekszenek, hogy vízitúra paradicsom legyen Magyarország, amely tavakkal és több mint háromezer kilométernyi hajózható folyóvízzel rendelkezik.

Az országban a gyaloglás és a kerékpározás után a vízitúrázás a harmadik legnépszerűbb túrázási forma, kutatások szerint a lakosság körülbelül nyolc százaléka jár kisebb nagyobb gyakorisággal vízitúrázni. 2035-re ezt a számot 15-16 százalékra szeretnék emelni – jelentette ki az államtitkár. Ez a vállalás azért lehetséges, mert például a hiányos szolgáltatások, az észszerűtlen szabályozás miatt óriási kihasználatlan potenciál van a vízitúrázásban – tette hozzá.

Kifejtette, hogy a stratégiában a hálózatos fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt, nem vízitúra megállóhelyeket, hanem vízitúra-útvonalakat akarnak kialakítani. Fontos azonban, hogy ezek a fejlesztések – pénzügyileg is – fenntartható módon, a helyi lakosok érdekeivel összhangban valósuljanak meg, és erősítsék a vízitúrázókban az ökotudatos viselkedést. Ezen felül további célkitűzés a Nemzeti Víziturisztikai Stratégiában, hogy több túratípust (gyalogosok, kerékpárosok, lovasok) kiszolgáló megállóhelyeket alakítsanak ki, valamint hogy meghosszabbítsák a víziturisztikai szezont áprilistól októberig.

A megállóhelyek kapcsán az államtitkár elmondta, színvonalas, biztonságos infrastruktúrára van szükség, valamint, hogy a fogyatékkal élőknek is megfelelő vízre szállási lehetőségeket kell építeni.

Révész Máriusz úgy vélte, a vízitúrázók számának növekedéséhez vonzó attrakciókra is szükség van. Példaként a Tisza-tavon elhelyezett kilátókat említette.

Az államtitkár közölte, a stratégiában az emberi erővel és a széllel hajtott kisebb, vízen közlekedő eszközökkel foglalkoztak, ezért kitértek a kishajós vitorlázás feltételeinek javítására is. Utóbbinál célként fogalmazta meg, hogy a Balaton körbevitorlázható legyen, erre ugyanis most csak elvileg van lehetőség, de a gyakorlatban nem működik.

Révész Máriusz az MTI-nek elmondta, hogy a kormány már elfogadta a kétéves munka eredményeként létrejött Nemzeti Víziturisztikai Stratégiát, amelynek a kialakításába olyan szervezeteket is bevontak, mint például az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Magyar Vízitúra Szövetség.