Gazdaság
A gazdák érdekei az elsődlegesek
A NAK-elnök szerint a területalapú támogatások adják a magyar agrártámogatások gerincét
Papp Zsolt György csütörtökön a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel tartott miskolci sajtótájékoztatón hozzátette, ki kell állni a javaslat ellen.
A gazdák érdekeit kell képviselni különösen a területalapú támogatások ügyében. Kiemelte, ez a támogatási rendszer adja a magyar agrártámogatások gerincét és azt több mint 162 ezer magyar családi gazdálkodó, őstermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó veszi igénybe mintegy ötszázmilliárd forint értékben.
A területalapon elosztott támogatás objektív, átlátható és sok éves tapasztalattal bíró támogatási rendszer, mely szükséges a hatékonysághoz, elengedhetetlen a versenyképességhez, a mindennapi megélhetéshez, a betakarításhoz vagy a következő esztendőre való felkészüléshez – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, hogy bár a támogatás területalapon nyugszik, de számos előíráshalmaznak és feltételnek kell egyszerre teljesülnie ahhoz, hogy a gazdálkodók részt vehessenek benne.
Az idén április és június között benyújtott pályázatok kifizetése október végére már elérte a 120 milliárd forintot, a gazdálkodók csaknem 80 százaléka kapta meg a támogatást előleg formájában – jegyezte meg.
Papp Zsolt György szerint a bizottság által indított stratégiai párbeszéd azt állítja, hogy a mezőgazdaság, azon belül is az állattartás a „fő bűnös” a klímaválságért, a környezetszennyezésért, de a dokumentum számokat és tényeket nem tükröz, hanem „víziókat vázol”.
A párbeszéd javaslatot tesz arra, hogy akár egyszeri támogatással fogjuk vissza az állattartást, emeljük adókkal a húskészítmények árát, és teremtődjön meg annak a lehetősége, hogy áttérjünk növény alapú táplálkozásra – mondta.
Az elnök úgy véli, ez már nemcsak egy gazdatársadalmat érintő ügy, hanem egy össztársadalmi, minden felelős fogyasztót érintő kérdésről van szó.
Véleménye szerint az agrárpetíció aláírása a magyar érdekek és értékek közös képviseletéhez szükséges. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a stratégiai párbeszéd az elmúlt évek komoly tapasztalatait kérdőjelezi meg, és nemcsak a gazdák, hanem minden magyar és európai felelős élelmiszerfogyasztó érdekeiért kell közösen kiállni.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy a 2027-től kezdődő időszakra vonatkozó párbeszéd egyrészt a minőség és az egészség tekintetében is „komoly kockázatokat” hordoz magában, mert átállítaná az emberek gondolkodását, táplálkozását és viszonyát az élelmiszerekhez.
Másrészt a lerombolná a versenyképességet, hiszen – mint mondta – csökkentené a műtrágya és a növényvédőszerek használatát, meghatározná milyen növényfajtákat és fajokat lehet termeszteni, milyen módon lehetne talajt művelni.
Az elnök elmondta, minimum 100-150 ezer aláírással fognak az Európai Bizottsághoz fordulni, de nemcsak a magyar gazdák érzékelik a problémákat, hanem a visegrádi országokban élők, valamint az olasz és osztrák gazdák is, így elindul egyfajta gazdaösszefogás.
Hozzátette, azt szeretnék, hogy a kezdeményezésből egy „erős” európai állampolgári összefogás legyen, az érdekek képviselete és az értékek megvédése érdekében.
Stefánné Fekete Mária, a Magosz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gazdasszony Tagozatának elnöke egyebek mellett arról beszélt, úgy látja, ha a területalapú támogatások megszűnnek, az a családi gazdaságok végét fogja jelenteni Magyarországon. Hozzátette, minden gazdasszonytársát és minden családanyát arra fog kérni, hogy támogassa és írja alá a petíciót.