Kamatcsökkentésről döntött a monetáris tanács

Szeptember 24-i ülésén a testület 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb, az egynapos (O/N) betéti kamatot 5,50 százalékra, az egynapos (O/N) hitelét 7,50 százalékra.

A jegyzőkönyv szerint a döntéshozók között egyetértés volt arról, hogy továbbra is indokolt az adatvezérelt megközelítés a monetáris politikában, amelynek legfontosabb sarokpontjai változatlanok. Így a tanácstagok továbbra is kiemelt figyelemmel követik a hazai inflációs kilátások alakulását, az ország kockázati megítélését, valamint a nemzetközi kockázati és monetáris politikai környezetet.

Havonta döntenek az alapkamat mértékéről. A monetáris tanács elkötelezett a dezinfláció folytatása és az inflációs cél fenntartható elérése mellett – írták.

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – áll a jegyzőkönyvben. Az inflációs előrejelzés kapcsán a tanács tagjai rámutattak, hogy rövid távon az inflációs ráta változékony marad, ami fontos tényező az inflációs várakozások változatlanul magas szintjében.

Ugyanakkor egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy a hosszabb távú inflációs tényezők nem változtak, az alacsonyabb külső költségkörnyezet, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások következtében 2025 első negyedévében folytatódik a dezinfláció, az MNB 2025-ben fenntartható módon eléri inflációs célját.

A jegybanki várakozás szerint: a fogyasztóiár-index szeptemberben tovább mérséklődik, majd év végéig enyhén 4 százalék fölé emelkedik.

Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az elkövetkező hónapokban emelkedik és az év hátralévő részében 5 százalék körül alakul. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,5-3,9 százalék közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben 2,7-3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5-3,5 százalék között alakul.

Az MNB 2025-re vonatkozó prognózisa emelkedett a júniusi előrejelzéshez képest, amit elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték emelésének fogyasztói árakba való begyűrűzése magyaráz. Az előrejelzés alapján a GDP 2024-ben 1,0-1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7-3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5-4,5 százalékkal bővül. A döntéshozók kiemelték: a fegyelmezett monetáris politika és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

A jelenlegi körülmények között a fokozott óvatosság oldódásához és a gazdasági növekedés újbóli beindulásához az árstabilitás elérése és a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása szükséges. Többen kiemelték, hogy a pénzügyi piacok változékonyak, a geopolitikai feszültségek az elmúlt hónapok során fokozódtak, a hazai inflációs kilátásokat pedig továbbra is kockázatok övezik.

A tanácstagok hangsúlyozták, hogy továbbra is óvatos és türelmes megközelítés indokolt a monetáris politikában.

A szeptemberi kamatdöntés alkalmával a tanács két döntési opciót tárgyalt: a 25 bázispontos kamatcsökkentés és a változatlan kamatkondíciók lehetőségét. A csökkentés mellett szólt szerintük, hogy az elmúlt időszakban a külső monetáris politikai környezet némileg lazábbá vált, az országkockázati megítélés enyhén javult, a gazdasági szereplők körében pedig fokozatosan erősödik a bizalom.

Ugyanakkor általánosan a szigorú monetáris politikai irányultság fenntartása és a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése mellett érveltek. A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2024. október 22-én tartja, amelyről 2024. november 6-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.