Európa élén a magyar növekedés

Az EU-ban 0,6 százalékos gazdasági növekedést mértek, Magyarországon 2024 második negyedévében a nyers adatok alapján 1,5 százalékos, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékos volt a növekedés.

Kiemelte: Magyarország GDP-növekedése alapvetően az EU felső harmadába tartozott, hat országban mértek visszaesést, további kettőben pedig stagnálást az előző évhez képest. Franciaország és Németország is visszaesést mutatott.

Felhasználási oldalról a második negyedévben is a fogyasztás húzta a gazdasági teljesítményt: éves alapon a volumen 4,2 százalékkal bővült, míg a negyedéves index is jelentős, 1,1 százalékos emelkedést mutat.

Ezt a bérek növekedése támogatta, az elmúlt hónapokban 14 százalék körüli volt az átlagbér növekedése, ami az alacsonyabb inflációval jelentős reálbér-növekedést eredményezett.

Mindez nagyrészt a fogyasztásban csapódott le, ez tudta a gazdaságot húzni – fejtette ki. A várakozásai szerint az év végéig is a fogyasztás húzza majd a gazdaságot, nőnek a bérek, oldódik a háztartások óvatossága.

Molnár Dániel szerint a legnagyobb bizonytalanságot a külső kereslet jelenti, ha az beindul, akkor a gazdaság minden szegmense tudja támogatni a növekedést.

Az elemző a Kossuth rádióban arra is kitért, hogy az idei két százalék körüli várható növekedés az év eleji előrejelzésekhez képest csalódás, akkor még a három százalék körüli GDP-növekedés is lehetségesnek látszott, ugyanakkor a duplája az uniós várakozásoknak.

A jövő évi előrejelzésük alapján 2025-ben elérhető a négyszázalékos bővülés, ezt a külső kereslet élénkülése támogathatja Molnár Dániel szerint.