Gazdaság

A magyar gazdaságot erősíti a Magyarországon kívüli Kárpát-medencei vállalkozói réteg

Potápi Árpád János megjegyezte, az egyik legfontosabb eredményt a kormány a gazdaság fejlesztésében és építésében érte el

A magyar gazdaságot erősíti a Magyarországon kívüli Kárpát-medencei vállalkozói réteg – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Mezőkövesden a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók IX. Találkozóján.

A magyar gazdaságot erősíti a Magyarországon kívüli Kárpát-medencei vállalkozói réteg
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók IX. Találkozóján Mezőkövesden 2024. június 28-án
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Mint mondta, a vállalkozásokba befektetett források, támogatások adóforintokban is visszaköszönnek a magyar államháztartásban. Hozzátette, Magyarország és az ország gazdasága is profitál azzal, hogyha egységes Kárpát-medencei vállalkozói tér jön létre, illetve ha magyar vállalkozásokat tud támogatni a kormány – tette hozzá.

Potápi Árpád János megjegyezte, az elmúlt tizennégy év eredményei között az egyik legfontosabb az, amit a kormány a gazdaság fejlesztésében és építésében ért el.

Úgy fogalmazott, a mezőkövesdi találkozó egyik legfontosabb szerepe, hogy a résztvevők a nemzeti összetartozás érzését és élményét is meg tudják erősíteni a vállalkozói szférán belül. Megjegyezte, a Kárpát-medencei magyar vállalkozók előnyben vannak a többi üzletemberrel szemben, mert a magyar nyelvvel, kultúrával és vállalkozói ismeretekkel nyolc országban tudnak érvényesülni.

Szerinte a résztvevők nemcsak a magyar vállalkozói világot tudják „összefogni”, hanem az utódállamok egyéb más vállalkozóit is, hiszen - mint mondta - a vállalkozók ismerik az adott ország nyelvét, vállalkozási kultúráját, jogszabályait.

Potápi Árpád János kiemelte, aki magyar vállalkozóként tud élni az európai uniós, az utódállamok által biztosított és a magyar nemzeti forrásokkal és megfelelő kapcsolatrendszerrel bír a Kárpát-medencében, az olyan helyzeti előnybe kerülhet, melyet más nem tud felülmúlni.

Elmondta, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) egy korábbi felmérése alapján a hazai és a Kárpát-medencei vállalkozásoknak leginkább a források a legfontosabbak, de szerinte a vezetőknek elsősorban nem forrásokra, hanem reális célokra van szükségük. Megjegyezte, ha a vezetők megfogalmazták az elérhető célokat, akkor meg kell keresniük azokat a lehetőségeket, amelyek által azokat el tudják érni.

Az eseményen Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára többek között arról beszélt, hogy a magyar gazdaságra, az európai és azon túli országokra is komoly külső tényezők hatnak, köztük a háború, mely közvetlen hatással van a gazdaságra.

Az államtitkár szerint az európai uniós források az európai nagyhatalmak „játékszerévé” és „politikai eszközzé” váltak és így akarják „politikailag tönkretenni” és „működésképtelenné tenni” a kormányt. Mindezt úgy, hogy Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, amelynek nem adják oda az európai uniós forrásokat, bármilyen elvárást teljesít – mondta.

Kiemelte, a magyar gazdaság szempontjából az egyik legfontosabb feladat az, hogy idén az ország visszaálljon a növekedési pályára, hiszen – mint mondta, ha a Magyarország újra eléri a négy-öt százalék körüli gazdasági növekedést, akkor lényegében visszajut abba az állapotba, ahol a „békeidőkben”, a koronavírus-járvány és a háború előtt volt.

Vámos Zoltán (Fidesz-KDNP) Mezőkövesd alpolgármestere köszöntőjében elmondta, a település egy hét múlva ünnepli várossá avatásának 560. évfordulóját és nyáron is több programmal és turisztikai eseménnyel várják a látogatókat, köztük a 25. Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozóval.

Kapcsolódó írásaink