Gazdaság

A kormány nem ideológiai kérdéseket vesz figyelembe az energiaellátást illetően + VIDEÓ

Szijjártó szerint az ügy politikai kérdésként kezelése veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot

Magyarország energiaellátással kapcsolatos döntései mögött kizárólag két megfontolás áll, az ellátás biztonsága és az ár, s a kormány nem hajlandó más, politikai vagy ideológiai szempontokat figyelembe venni ezen a téren – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A kormány nem ideológiai kérdéseket vesz figyelembe az energiaellátást illetően + VIDEÓ
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az 5. Budapest LNG Summit konferencián 2024. április 9-én
Fotó: MTI/Lakatos Péter

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 5. Budapest LNG Summit konferencián először az utóbbi évek válságairól beszélt, a kiszámíthatatlanságról, amely drámai hatást gyakorolt az energetikai szektorra is, különösképpen azon országokban, amely nem rendelkeznek számottevő saját forrásokkal vagy legalább tengeri kikötővel.

Ismét felszólalt az energiaellátás kérdésének túlpolitizálása és túlideologizálása ellen, s úgy vélekedett, hogy maga a krízis jó lehetőséget adott volna a visszatéréshez a józan ész, a racionalitás talajára, de az eddigi tapasztalatok ennek épp az ellenkezőjét mutatják.

Szavai szerint az ügy politikai kérdésként kezelése veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot. „Így Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz a megközelítéséhez, hogy az energiaellátás ügyét a helyén kell kezelni, a fizikai realitások talaján, nem pedig a politikai ideológiák dimenziójában” – fogalmazott.

Objektum doboz

Tudatta, hogy a kormány vonatkozó döntései mögött mindössze két fő megfontolás áll: az ellátás biztonsága és az ár, ebben a sorrendben.

„Nem vagyunk készek annak elfogadására, hogy bármilyen más megfontolást figyelembe vegyünk ezen a kettőn kívül. Emellett nem vagyunk készek arra sem, hogy feladjunk bármi olyan partneri kapcsolatot, amely megbízhatónak bizonyult az energiaellátás tekintetében, illetve nem akarunk számukra kedvező szerződéseket sem feladni” – hangsúlyozta.

„A jövőben sem jó megoldás a kormányra politikai nyomást gyakorolni ezen a téren” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter kitért a diverzifikáció fontosságára is, azonban aláhúzta, hogy hazánk ez alatt új források bevonását, nem pedig meglévők kizárását érti.

Ennek kapcsán rámutatott, hogy Magyarország a diverzifikációt illetően szárazföldi államként nagyban függ a térségbeli infrastruktúrától, ezért is kulcsfontosságú a hálózat fejlesztése annak ellenére is, hogy „európai politikusok gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy sporttáskában vagy hátizsákban nem lehet egyelőre elszállítani a földgázt”, hanem ehhez vezetékekre van szükség.

„Tehát az infrastruktúra meghatározza az energiamixet, továbbá a döntéshozatalt ebben a kérdésben. Az infrastruktúra fejlesztése, a kapacitás bővítése számunkra kulcsfontosságú, létfontosságú kérdés. A mi számunkra nem létezik szükségtelen gázvezeték” – közölte.

Ezzel összefüggésben sikertörténetnek nevezte a Török Áramlat vezeték megépítését, amely nélkül ma súlyos nehézségekkel nézne szembe Magyarország. Felidézte, hogy nagy volt a nyomás akkoriban, még a szankciók lehetősége is felmerült, azonban a kormány elég bátor volt folytatni a kivitelezést.

Hasonlóan sikertörténet az is, hogy nemrég Magyarország lett az első, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgáz érkezik, illetve nagy eredmény volt a sokak által akkor fölöslegesnek tartott szlovák-magyar vezeték megépítése, a magyar-román kapacitás bővítése, az LNG-szerződés megkötése a Shell-lel, amelyet a kormányzat 2027 után is meg szeretne hosszabbítani, valamint az együttműködés Azerbajdzsánnal – sorolta.

A miniszter ezután érintette azokat az eseteket is, amikor hazánknak csalódást kellett szenvednie, akár „árulás következtében szövetségeseink, barátaink” részéről. Emlékeztetett a romániai cseppfolyósított gáz vásárlásának kudarcára, mondván, hogy a nyugati partnerek otthagyták végül a projektet, így nem indulhat el a szállítás egyelőre.

Reményét fejezte ki, hogy Bukarest sikeres lehet végül a termelés megkezdésében, és akkor hazánkba is juthat innen energia, ehhez ugyanakkor megállapodásra van szükség a felek között.

Problémásnak nevezte a délkelet-európai energiainfrastruktúra fejlesztéséhez szükséges támogatások elmaradását is az Európai Unió részéről, erre ugyanis nagy szükség lenne a diverzifikációhoz.

Közölte, az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy ezen hálózat bővítése fölösleges, mert a földgáznak nincs jövője, tizenöt év múlva nem lesz része az energiamixnek. De még ha ez így is lenne, akkor is van még addig tizenöt év, addig hogyan biztosítható az ellátás? – tette fel a kérdést.

„Mi úgy hisszük, hogy a földgáz hosszú éveken keresztül az energiamixünk részét fogja még képezni, s továbbra is elutasítjuk az agresszív, mesterségesen gyors kivonását az energiamixből. Mi ezt gazdasági öngyilkosságnak tartjuk, és nem akarjuk még inkább veszélybe sodorni az Európai Unió gazdaságának versenyképességét” – összegzett.

Kapcsolódó írásaink