Idén is növekedhet a nyugdíjak reálértéke – INTERJÚ

– Az elmúlt másfél év magas inflációja miként hatott a nyugdíjak vásárlóértékére?

– Azokban a hónapokban, amikor magas volt az infláció, a nyugdíjakra is ugyanúgy negatívan hatott, mint a keresetekre. Érdemes azonban azt tisztázni, hogy egy átlagos évben a havi inflációs adatra nem szoktunk ilyen nagy hangsúlyt fektetni, mint most, hisz olyankor csak a statisztikusoknak érdekes, mert az egyik hónap nem tér el jelentősen a másiktól. Most ez máshogy volt, januárban még csaknem 25 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel korábbi januári árszintnél, decemberre ez már 5,5 százalékra csökkent.

– Milyen következménye lett ennek a rendkívüli öt hónapnak?

– Ebben az időszakban olyan mértékben emelkedtek az árak, hogy ezek terhét szinte egy éven keresztül cipeltük magunkkal. Az elmúlt év szeptemberéig nem csupán a nyugdíjak, hanem a bérek reálértéke is csökkent, ha csupán a havi adatokat vizsgáljuk. Aztán az év utolsó harmadában már visszaesett az infláció, és visszatért a reálérték-emelkedés a munkavállalóknál és a nyugdíjasoknál is.

– Összességében ezek a folyamatok milyen hatással voltak a nyugdíjakra?

– Tavalyelőtt éves szinten még a 13. havi nyugdíj nélkül is reálérték-emelkedésről beszélhettünk. Az elmúlt évben a nyugdíjak átlagosan 18,6 százalékkal emelkedtek, míg az éves átlagos infláció 17,6 százalék lett, ám a nyugdíjasok fogyasztói kosarában az élelmiszereknek és a háztartási energiának nagyobb a súlya, s mivel ezek ára jobban növekedett, így náluk az éves infláció 18,3 százalék volt. Emiatt mondhatjuk, hogy a nyugdíjak reálértéke éves szinten megmaradt, még tizedszázalékkal ugyan, de növekedni is tudott.

– Mi várható az idei esztendőben?

– Sokkal komolyabb reálérték-növekedést becsülök. Alapvetően az határozza meg a mértékét, hogy milyen lesz az infláció. Mivel már a tavaly februári árszinthez viszonyítva decemberig mindössze 3,1 százalékkal nőttek az árak, ezért ha valamilyen újabb váratlan háborús vagy egyéb kockázat nem szól közbe, akkor idén szinte biztos, hogy 5 százalék alá is csökkenhet az éves átlagos infláció. A kormány egy korábbi, még ennél magasabb becsléshez, 6 százalékos áremelkedéshez igazította a nyugdíjak idei emelését, amit akkor sem fog visszavenni, ha kisebb lesz az infláció. Ezért mondhatjuk ki bátran, hogy reálérték-növekedés következhet be a nyugdíjak esetében idén.

– Ezek szerint novemberben már nem lesz szükség nyugdíjkorrekcióra?

– Ez akkor lenne indokolt, ha a januári nyugdíjemelés alacsonyabb lenne, mint az éves infláció. Ennek most minimális a realitása. A februárban érkező 13. havi nyugdíj is már a 6 százalékkal megemelt nyugdíj lesz. Novemberben akkor kaphatnak további kiegészítést a nyugdíjasok, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ezt hívjuk nyugdíjprémiumnak. Az elemzők szerint erre egyre nagyobb az esély. Fogalmazhatunk úgy, hogy a nyugdíjasoknak most leginkább annak kellene szurkolniuk, hogy a gyermekeik és az unokáik munkája nyomán olyan jól teljesítsen a magyar gazdaság, amelynek eredményeként ők is nyugdíjprémiumban részesülhetnek. Érdekesség, hogy a nyugdíjprémiumról még a Bajnai-kormány határozott, de mivel az ő időszakukban ilyen mértékű gazdasági növekedés nem volt, csak az Orbán-kormányok idején élvezhették ennek előnyét az idősek. Az elmúlt években többször is megtörténhetett, egyedül a tavalyi esztendőben maradt alacsonyabb a növekedés mértéke, és így az elmúlt esztendőben nyugdíjprémiumra nem volt lehetőség.