Gazdaság

Varga Mihály: A költségvetési politika megvédte az eddig elért eredményeit

A költségvetés és az államháztartás finanszírozása is stabil

Jövőre a legfontosabb cél az egyensúlyi mutatók további javítása, a kormány a költségvetés hiányát a GDP 2,9 százalékára csökkenti, és elkötelezett az államadósság mértékének további mérséklése mellett – jelentette ki a pénzügyminiszter, a központi költségvetés és az államadósság 2024. évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

Varga Mihály: A költségvetési politika megvédte az eddig elért eredményeit
Varga Mihály pénzügyminiszter
Fotó: MH/Purger Tamás

Varga Mihály elmondta, a költségvetési politika megvédte az eddig elért eredményeit, előfinanszírozza az uniós projekteket, ellátta az Ukrajnából érkezett menekülteket, biztosította a migráció költségeit.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek őszi értékelése szerint a stabil pénzintézeti rendszer és a munkaerőpiac, valamint a magas beruházási ráta alapján a költségvetés és az államháztartás finanszírozása is stabil – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság saját erőből, saját lehetőségeit mozgósítva oldotta meg a finanszírozási feladatokat az elmúlt válságokkal teli időszakban, ellenállóbb a gazdaság a 2008-as válság időszakához képest a nagyobb kihívások ellenére is. Az egyensúlyi helyzet kedvező, a fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent és az államadósság 2020 óta folyamatosan mérséklődik - sorolta. Hozzátette, a munkaerőpiac feszes, 4,75 millióan dolgoznak, a beruházások bár csökkentek, a külföldi működőtőke-beáramlás rekordot fog elérni 2023-ban.

Azt is megemlítette, hogy az adósságkezelést meghatározó irányszámok maradéktalanul teljesültek. Folyamatos volt az állam finanszírozása és a 2022-es 73,3 százalékról 70 százalék alá csökkentik idén év végére az államadósságot a GDP arányában, jövőre pedig 67 százalék alá mérsékelik. Az adósság szerkezete kedvezőbb lett: míg 10 éve az adósság több mint fele külföldi devizában volt, ez jelentősen csökkent, közel a negyedére; a külföldiek 65 százalékos arányát 40 százalék alá csökkentették. Az ország stabilitásához hozzájárul, hogy az államadósság 22 százalékát finanszírozza a magyar lakosság, és idén több mint 40 ezerrel bővült a lakossági állampapír-tulajdonosok létszáma - ismertette.

Az elmúlt egy évben a magyar állampapírok iránti bizalom megnyilvánult abban is, hogy a GlobalCapital 2023. évi szavazásán, a piaci szereplők véleménye alapján, ismét Magyarország végzett az 1. helyen a „Közép-Kelet-Európa legfigyelemreméltóbb kötvénykibocsátója” kategóriában, emellett a piaci szereplők voksai alapján Magyarország 3. helyen végzett a GlobalCapital „Közép-Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika legfigyelemreméltóbb ESG (fenntartható) kötvénykibocsátója” kategóriában.

A jövő évi adósságkezelésről közölte: az adósságportfólió sarokszámain nem változtatnak, marad a 30 százalékos felső határ a devizaarányra, a minimum 5,5 éves átlagos futamidő, valamint a 60-80 százalékos sáv a fix kamatozású adósságelemeknél.

Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója azt mondta, hogy a finanszírozási terv kellő rugalmasságot biztosít a várható kockázatok kezelésére. Csökkentek a kamatok és a hozamok, a helyzet kedvezőbb a tavalyinál, a forint árfolyama erősödött és kevésbé változékony. A kockázati felárak mérséklődtek, 2024-ben a kedvező piaci környezet fennmarad, mivel a nagy nemzetközi jegybankok kamatemelése megállt.

A hatályos 2024-es költségvetési törvény szerint a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 2525 milliárd forint, ezt 2643 milliárd forint nettó kibocsátás finanszíroz. Közölte: 10 273 milliárd forint a várható bruttó kibocsátás, szemben a 13 358 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves, átlagos bruttó kibocsátási volumennel. A forint lakossági állampapírok 1528 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó devizafinanszírozás 987 milliárd forint értékben járul hozzá a központi költségvetés hiányának finanszírozásához - ismertette.

Kapcsolódó írásaink