Az Iparkamara elnöke körültekintőbben is megfogalmazhatná állításait a jegybank szerint

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és a jegybank tevékenységéről, olvasható az MNB közleményében, amely szerint „ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket”.

Az MNB emlékeztet: már korábban is határozottan felszólította Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg, de „legújabb kijelentései ismét hemzsegnek a tárgyi tévedésektől, egyértelműen alátámasztva hozzá nem értését”.

„Súlyos tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot a jegybanki saját tőkével kapcsolatban” – mutat rá a jegybanki közlemény, magyarázatképpen hozzátéve: az MNB nem azért nem mehet csődbe, mert mögötte ott áll a költségvetés, hanem azért, mert a jegybank a hazai fizetőeszköz kibocsátója, így értelemszerűen forintban korlátlanul fizetőképes. A jegybank negatív saját tőkéjét pedig az éppen az Országgyűlés előtt lévő jegybanktörvénymódosítás elfogadásával nem öt évre fogják elteríteni, ahogy ő tévesen gondolja, hanem a későbbi évek jegybanki nyeresége fogja ellensúlyozni. „Ez egyáltalán nem egyedi, hiszen a világ összes jegybankja ebbe az irányba tart. Sőt több jegybank már hosszú ideje negatív saját tőkével működik, minden nehézség nélkül” – mutat rá a kommüniké.

„Nonszensz és értelmezhetetlen mondás, hogy a jegybanknak külföldi forráshoz kellene jutnia, vagy hazai piacon forrást szereznie. Talán az adósságkezelővel vagy valami más állami szereplővel keverte össze a jegybankot, ami, hangsúlyozzuk még egyszer, a hazai fizetőeszköz kibocsátójaként forintban korlátlanul fizetőképes?” – emeli ki az MNB.

Az is hatalmas félreértés, hogy a jegybanki veszteség döntő része külföldi befektetők zsebébe került, és ez a pénz elégett, hangsúlyozza a jegybanki közlemény, amely szerint „ezzel ellentétben ennek a veszteségnek a nagy részével szemben a hazai gazdasági szereplők nyeresége áll”. Egyrészt az MNB monetáris politikai eszközeivel közvetlenül hazai intézményekkel áll kapcsolatban, a jegybanknál elhelyezett likviditásukra nekik fizet kamatot, amiből azok ügyfelei, így a hazai vállalkozások és a lakosság is részesülnek. Másrészt az MNB a belföldi szereplőknek juttatott forrásai, így például az NHP-hitelek vagy az állampapírok alacsony fix kamatozása éppen a hazai vállalatoknak és az államnak jelentenek kamatmegtakarítást a magas infláció miatt szükségszerűen magasabb kamatkörnyezetben. „Talán ezektől a szereplőktől szeretné Parragh László visszakövetelni a kamatbevételeket és kamatmegtakarításokat?” – veti fel az MNB közleménye.

Bár Parragh László úgy emlékszik, hogy 2019-ben, a covidjárvány előtt már a nyersanyagárakból is látszott az infláció elszállása, a valóság mást mutat, hangsúlyozza a kommüniké, amely részletezi is magyarázatát: a gázárak 2019-ben tízéves mélypontra estek, 2020-ban pedig historikusan legalacsonyabb szintjüket érték el, a Brent olaj ára is csökkent az előző évhez képest, stabilan 60 dollár körül alakult 2019-ben, míg az előző évtized átlaga 80 dollár volt, 2020-ban pedig óriási zuhanásba kezdett, és csak 2021 elején érte el ismét a 60 dolláros szintet.

„Arra is érdemes felhívni Parragh László figyelmét, hogy az említett időszakban, azaz 2018–2019-ben az infláció stabilan a háromszázalékos jegybanki cél körül alakult. 2019-es nyilatkozataiban a bérkiáramlásban látta a későbbiekben emelkedő infláció fő okát, két évvel később, 2021-ben, ennek ellenére éppen ő szorgalmazta a minimálbér további emelését. Valójában itt is teljesen más történt. 2019-ben nyilván ő sem látta, ahogy egyik jegybank vagy Nobel-díjas közgazdász sem, hogy majd a covidhatások, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és az élelmiszerársokk fogja magasra repíteni globálisan az inflációt, de csak két év múlva” – szögezi le a közlemény.

Parragh László immár többedik alkalommal újra azzal a hamis kritikával illette a jegybankot, hogy nem ismerte fel kellő időben az infláció veszélyeit, mondván késve lépett. „Ezzel szemben az igazság az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a pandémiát megelőző években, 2017 és 2020 között szinte egyedüliként tudta teljesíteni inflációs célját és elérni az árstabilitást” – mutat rá a közlemény, hozzátéve: a világjárvány berobbanását követően pedig Európában az elsők között – már 2021 elején – jelezte az inflációs veszély közeledését, Sőt, elsőként mondta ki a világ jegybankjai közül, hogy nem csupán egyszeri, hanem tartós kockázatot jelent a magas infláció az egész világon.

„De a jegybank nem csak a kommunikációval, hanem tettekkel is gyorsan reagált az infláció pandémiát követő emelkedésére, hiszen a monetáris tanács a kamatemelési ciklust az Európai Unióban elsőként kezdte meg, a harmadik covidhullám lecsengésekor. Az is lényeges, hogy nemcsak legelsőként, hanem a leghatározottabban is lépett fel az MNB: az EU legnagyobb mértékű kamatemelését hajtotta végre az infláció letörése érdekében” – emeli ki a közlemény, amely szerint nem világos, hogy Parragh László mit tartott volna megfelelő időzítésnek. „Szerinte talán az első covidhullámok csúcspontjánál kellett volna éles kamatemelésekbe kezdeni? Vagy el sem kellett volna indítani a kedvezményes jegybanki hitelprogramokat akkor, amikor a járvány idején vállalkozások tömegének tűntek el a bevételei? Érdekes módon akkor nem szólalt fel az NHP hitelprogram azonnali leállítását követelve”.

Az a kijelentés, miszerint az elmúlt két év alatt sok pénze úszott el a magyaroknak a túlzottan magas kamatszint miatt, is alátámasztja, hogy Parragh László az alapvető gazdasági összefüggéseket sem érti, állítja az MNB, rámutatva, hogy a jegybank a gazdaságot ért inflációs sokkokra reagált a kamatemeléseivel. Ezek nélkül sokkal nagyobb bajban lennénk inflációs és gazdasági szempontból.

„A választási lehetőségünk egyértelmű, átmenetileg magas kamatot fenntartva minél előbb elérjük az árstabilitást, vagy mesterségesen alacsony kamatokkal beleesünk a tartósan magasan ragadó infláció csapdájába. A hazai gazdaság érdekében is az első, az árstabilitás mielőbbi elérése az egyetlen jó választás. Azt is fontos megérteni, hogy a hazai megtakarítók igenis részesedtek a magasabb kamatokból, az részben kompenzálta őket a magasabb inflációért. Azokat pedig, akik a régiós és nemzetközi összevetésben alacsony hitelállományt tartják, a kamatstopok megvédték a törlesztőrészletek emelkedésétől.”

A jegybank szerint „Parragh Lászlónak azonban nemcsak a gazdasági ismeretei, hanem szövegértési képességei is gyengék”. A jegybanktörvény világosan fogalmaz: „az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”, de a magyar nyelvben a szórendnek is van jelentősége. Ez a mondat, nem azt jelenti, hogy elsődlegesen vagy kizárólagosan a jegybank feladata az árstabilitás elérése. Minden hazai gazdasági szereplőnek, így az elméletileg általa képviselt vállalkozásoknak is érdeke és ezért feladata, hogy az árstabilitást mielőbb elérjük, mert az infláció megeszi a növekedést. Másrészt az a feladat, hogy a jegybanknak az árstabilitás elérése a célja, semmit nem mond az infláció okairól: nem a tűzoltón kell számonkérni, hogy miért ütött ki a tűz.

„A MNB immáron sokadik alkalommal kéri Parragh Lászlót, hogy a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól. Ha már mindenképp hangot szeretne adni a jegybankot érintő kritikáinak, azt legalább a jövőben a tények ismeretében tegye meg, így elkerülhetőek lennének az olyan abszurd kijelentések, amik a jegybanki mandátum és működés ismeretének teljes hiányára utalnak” – zárul a közlemény.