Gazdaság

Létezhet fenntartható turizmus

A klímaválság olyan jelenség, amelyre a saját területén mindenkinek válaszokat kell keresnie, a turisztikai szakembereknek is – állapította meg a Magyar Hírlapnak adott interjújában Dr. Kulcsár Noémi. A Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus Intézetének vezetője szerint a szemléletváltás a turizmusban is megkezdődött, és erről szólt a METUrizmus nemzetközi konferenciájuk. A szakértővel az egyetemi képzésről, ökológiai lábnyomokról, és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Létezhet fenntartható turizmus
Dr. Kulcsár Noémi, a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus Intézetének vezetője
Fotó: MH/Purger Tamás

– A Budapesti Metropolitan Egyetem büszke arra, hogy újító, modern megközelítést alkalmaz. Ez mit jelent pontosan?

– A Budapesti Metropolitan Egyetemen arra törekszünk, hogy a tőlünk kikerülő hallgatók a lehető legnagyobb gyakorlati tudással rendelkezzenek, amelyet akár azonnal kamatoztatni tudnak a munkaerőpiacon. De a turizmus annyira speciális terület, hogy önmagában a szakmai ismeret nem elegendő, hiszen emberekkel kell tudnunk jól foglalkozni, és itt hangsúlyozom a jól szócskát. A turizmusban dolgozóknak a megtanulható ismeretek mellett kreatív problémamegoldó és magas empátiás készséggel kell rendelkezniük, de kiemelkedően fontos a helyes attitűd és a szakma szeretete is. Ebben a tanulási folyamatban igyekszünk diákjainkat mentorálni és inspirálni. Ehhez elengedhetetlen, hogy szoros kapcsolatban álljunk a szakmával. Ők adják a gyakorlati ismereteket, mi az akadémiai ismereteket, és így tekinthető komplexnek és piacképesnek az a HR-érték, amellyel ők kilépnek a munkapiacra. Az egyetemek nem tudnak hatékonyan működni a szakma nélkül, és biztos vagyok abban, hogy a szakma sem az egyetemek nélkül. Hosszú távon biztos nem. Öt évvel ezelőtt ezért alakítottunk ki a Budapesti Metropolitan Egyetem innovatív oktatási módszertanát, a MyBrandet, amelynek fókuszában a hallgatók személyes márkaépítése, a tudásuk tudatosítása és portfoliójuk kialakítása áll. A képzés során nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlatra, és rengeteg kihelyezett órát tartunk, hogy testközelből ismerjék meg azt, amivel a jövőben foglalkozni fognak.

– Mostanában minden a környezettudatosság körül forog. Ez hogyan jelenik meg a turizmusban és az egyetem képzésében?

– A változások elől nem tudunk és nem is akarunk elbújni: a klímaválság olyan jelenség, amelyre a saját területén mindenkinek válaszokat kell keresnie. Ezért rendeztük meg szeptember 27-én a METUrizmus nemzetközi konferenciát is neves magyar és külföldi előadók, kutatók bevonásával. A különböző tudományterületek eredményei egyaránt érdekesek, fontosak és hasznosíthatók az egyetemen, de a szakma visszajelzése alapján ezen kutatási eredmények számukra is fontosak, szívesen tájékozódnak róluk, és lehetőségeikhez mérten be is építik a napi gyakorlatba. Fontos, hogy inspirálódjunk és tanuljunk egymástól. Vallom, hogy ha a nap folyamán mindenki legalább egy jó gondolatot hazavisz, és másnap már hasznosítani is tud a gyakorlatban, akkor megérte.

– Létezik, létezhet egyáltalán fenntartható turizmus?

– Bízunk benne, hogy igen. Amikor turizmusról beszélünk, akkor sokan a tömegturizmusra asszociálnak, de létezik egy másik megközelítés, amelynek a középpontjában nem a „fogyasztó”, hanem az ember áll. Ez a gondolat mostanában kezd teret nyerni, és abból indul ki, hogy nem felejthetjük el: ha elutazunk valahová, akkor ott vannak helyi lakosok is. Annak a desztinációnak van egy kis közössége, amelynek az érdekeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ebből adódik az a kérdés, hogy a turisták vajon hozzá tudnak-e járulni ahhoz, hogy a helyi közösség valóban profitál abból, hogy a látogatók ott vannak. A válasz az, hogy igen. Mondok egy példát: hogyha elutazunk például egy harmadik világbeli országba, már azzal is sokat segíthetünk, ha a szuvenírekre, bevásárlásra szánt pénzünket nem kizárólag egy árusnál költjük el, hanem többnél osztjuk meg. Így egyszerre több családot tudunk támogatni, és sokszor a számunkra kevésnek tűnő összeg is számukra nagyon nagy segítség. De nagy örömömre találkozom olyan utakkal is, amely során az utazók az idejük egy részét a szó legnemesebb értelmében alkotással tölthetik. Láttam olyan utazásszervezési jó gyakorlatot is, ahol a magyar utazócsoport anyagi és kétkezi segítséget nyújtott egy egészségház felépítésében is az afrikai tartózkodása alatt. Tehát egy utazást úgy is meg lehet szervezni, hogy nemcsak ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, hanem értéket is teremtünk.

Kapcsolódó írásaink