Gazdaság

Szijjártó: Magyarország Kína első számú beruházási célpontjává vált Közép-Európában

A keleti nyitás egyértelmű sikertörténet, mostanra Magyarország Kína legfőbb beruházási célpontjává vált Közép-Európában, és a folyamatosan érkező új beruházások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szigetszentmiklóson.

Szijjártó: Magyarország Kína első számú beruházási célpontjává vált Közép-Európában
Szijjártó: Mi, magyarok a kelet-nyugati együttműködés hívei vagyunk
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az egyik legnagyobb kínai autóipari beszállító cégcsoportnak számító Baolonghoz tartozó Pex Automotive Systems Kft. üzemének átadásán azt közölte, hogy a mintegy 5,1 milliárd forint értékű zöldmezős beruházást az állam 1,5 milliárd forinttal támogatta.

Óriási lehetőségnek minősítette, hogy a vállalat Magyarországra telepíti az elektromobilitási stratégiája európai bázisát, amelynek keretében az új egységben megkezdődhet majd az elektromos és intelligens járműiparhoz kapcsolódó termékek gyártása is – tájékoztatott, rámutatva, hogy napelemekkel fedezik az üzem áramfogyasztásának felét.

„Ma a kínai–magyar együttműködés, illetve Magyarország szerepe az elektromos autóipari átállásban is megerősödik” – szögezte le.

Beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években válságok sorozata rázta meg a világot, és nagy változások történnek a globális gazdaságban, amelyek Európában különösképpen érezhetők.

Rámutatott: előzőleg a kontinens a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiaforrások kombinációjára építette a gazdasági modelljét, de az ukrajnai háború „ezeket az együttműködési szöveteket egyesével elvágta”.

„Mi, magyarok a kelet-nyugati együttműködés hívei vagyunk. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az elmúlt időszakban megnőtt azon megszólalások száma a nyugat-európai országok részéről, amelyekben Kína és az európai gazdaság mesterséges szétválasztását szorgalmazzák” – mondta.

Majd aláhúzta, hogy ez „mélyütést” jelentene az európai gazdaság számára, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki, a kapcsolatrendszer felbontása „nagyon nehezen belátható károkat okozna” ennélfogva.

Szijjártó Péter elutasította az európai és a kínai gazdaság szétválasztását, a „kockázatcsökkentést”, úgy vélekedve, hogy pontosan ez jelenti a kockázatot. „A rizikót épp az jelenti, hogy a világ újra blokkosodni fog. Mi, közép-európaiak megtanultuk a történelem leckéjét, és számunkra világos, hogy ha Kelet és Nyugat nem tud kulturáltan együttműködni, abból mi rendszeresen vesztesként jövünk ki” – mondta.

Hazánk a konnektivitásban érdekelt, s ehhez azzal tud hozzájárulni, hogy fontos találkozási ponttá vált Kelet és Nyugat között – tette hozzá.

A 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikáját egyértelmű sikertörténetnek nevezte, például abból a szempontból, hogy Magyarország Kína első számú beruházási célpontjává vált Közép-Európában. „És ezek a beruházások, amelyek évről évre érkeznek Kínából Magyarországra, nagymértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemét fenn tudjuk tartani” - jelentette ki.

„Büszkék vagyunk arra is, hogy első európai uniós tagországként csatlakoztunk 2015 nyarán a kínai elnök Egy út, egy övezet programjához” – tudatta.

Majd arra is kitért, hogy Magyarországon már a kínai vállalatok alkotják az egyik legnagyobb beruházói közösséget, és a kelet-ázsiai ország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unión kívül.

A miniszter leszögezte, hogy az elektromos és intelligens autóipar jelenti az európai gazdaság jövőbeni gerincoszlopát, aki ezen ágazatokban beruházásokat tud magához vonzani, az hosszú távú biztosítékot kap a saját gazdaságának növekedésére.

Ezután kiemelte, hogy a Baolong Kínán kívül eddig egyedül az Egyesült Államokban és Németországban működtetett gyárakat, a beruházást azonban sok ország szívesen fogadta volna, így nagy volt a verseny érte.

Végezetül arról is beszámolt, hogy tavaly a magyar autóipar „áttörte az üvegplafont”, termelési értéke 31 százalékos növekedést követően meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, és ezzel új csúcsot döntött. Szavai szerint a lendület ráadásul kitart, mivel a szektor teljesítménye az idei első hat hónapban a 2022-es rekordévhez képest is 24 százalékkal bővült.

„Ez kellő alapot ad ahhoz, hogy átvészeljük a világgazdasági nehézségeket, s ne csak átvészeljük, hanem a gazdaságot növekedési pályán tudjuk tartani” – fogalmazott.

Kapcsolódó írásaink