Gazdaság
„A baloldali-zöld koalíció feláldozza Németország jövőjét és jólétét!”
Az Oroszország elleni szankciókat és az atomerőművek bezárását egyaránt értelmetlennek és károsnak tartja Steffen Kotré, az AfD energiapolitikusa
– Április közepén leállították Németország utolsó három atomerőművét. Csernobil és Fukusima biztosan nem ismétlődik meg Németországban. Most már mindenki nyugodt?
– A német atomerőművek leállítása teljesen irracionális döntés volt. Ezek voltak a világ legbiztonságosabb reaktorai. A csernobili vagy fukusimai balesetekhez hasonló katasztrófák nálunk meg sem történhettek volna. És nem, nincs ok a megnyugvásra – épp ellenkezőleg! A nukleáris energiatermelés leállítása egy zavaros politikai ideológia miatt az energia árának további emelkedését és az ellátás biztonságának csökkenését okozza. A következmény már most is látható: az energiaigényes ipar elköltözik, a polgárok pedig egyre szegényebbek lesznek. A nyugalom csak akkor térhet vissza, ha ismét értelmes és reális politikát folytat a német kormány.
– A kormány és számos civil szervezet egyáltalán nem ilyen borúlátó. Sőt!
– Nézze, az atomerőművek leállítása szétzúzza az alacsony változóköltségű alaptermelést és azzal együtt a rugalmas villamosenergia-termelést is. Mit jelent ez? Növekszik az időjárásfüggő villamosenergia-szolgáltatás aránya és az ellátás bizonytalansága. A szélből és a napból származó megújuló energia drága és kiszámíthatatlan, ezért emelkednek a fogyasztói árak. Még egyszer mondom, ez teljesen irracionális és katasztrofális Németország gazdaságára nézve.
A vállalatok elvándorlása nem újdonság, régóta más országokban fektetnek be inkább, és külföldre helyezik át termelőüzemeiket. Miközben más országok megerősítik a modern és biztonságos atomenergia iránti elkötelezettségüket és bővítik a kapacitásaikat, Németrszág kormánya feláldozza a jövőnket és a jólétünket.
– „Az energiaválság közepén [a német atomerőművek leállítása] ideológiai, rossz döntés” – írta Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem klímagazdaságtan-tudósa a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Az atomerőművek leállítása azonban nem hirtelen ötlet. Angela Merkel idején határozta el a kormány, és meg is kezdte a vonatkozó rendeletek végrehajtását. Menet közben senki sem mondta, hogy „Hé, ez egy rossz ötlet?!”
– A nagy németországi médiumok az évek során de facto egy baloldali-zöld kartell ellenőrzése alá kerültek. (Egyébként Merkel sem volt soha konzervatív, épp ellenkezőleg!)
A fukusimai halottakat arra használták fel, hogy horrortörténeteket gyártsanak az atomenergia ellen, holott azok az emberek az árhullám és nem a reaktorbaleset áldozatai voltak. A német lakosságot tudatosan az atomenergia ellen uszították. A televíziós műsorokban is folyamatosan démonizálják az atomenergiát, és annyit hazudnak – csoda, hogy még nem szakadt le a plafon!
Mit állítanak? Hogy az atomenergia drága. De ennek az ellenkezője az igaz. Azt is mondják, hogy ez egy magas kockázatú technológia. Ám a legújabb generációs reaktorok esetében ez sem felel meg a valóságnak. A tényekről nem hallani a médiában. Az ideológiamentes szakértők nem jutnak szóhoz, és ha mégis, a politikai nyomás miatt visszafogottan nyilatkoznak.
– Mit gondol az uniós szankciókról, a gáz-, az olaj- és a szénembargóról? A büntetőintézkedések célja Oroszország megállítása lett volna, de...
– Teljesen haszontalanok! Soha nem vezettek politikai irányváltáshoz. Ráadásul az országok túlnyomó többsége továbbra is vásárol – közvetve vagy közvetlenül – Oroszországtól energiahordozókat.
A helyzet az, hogy a szankciók Németországnak fájnak a legjobban. És kormány visszaél a háborúval, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére irányuló programját végrehajthassa, s közben a káros következményekért álszent módon Oroszországot teszi felelőssé. Ezért az sem meglepő, hogy nem nem történnek komoly lépések a béke előmozdítása érdekében. A német kormány cinikus, nyilvánvalóan nem érdeklik a halottak.
– Azt mondják, hogy az AfD a „klímaszkeptikusok” pártja, miközben Németország a „zöld energia” úttörője akar lenni. Már sok kritikát megfogalmazott a „fordulatról”, de általában mi a véleménye a környezetvédelemről, a klímaváltozásról és a megújuló energiák használatáról?
– Maga a „klímaszkeptikus” kifejezés egy politikai csatakiáltás, amellyel azt akarják sugallni, hogy aki kibeszél a kánonból, az komolytalan.
„Klímaszkeptikusok?” Különösen az atomerőművek bezárása mutatja, hogy a CO2-katasztrófa-forgatókönyvekben azok sem hisznek, akik folyamatosan riogatnak velük. Hiszen ahelyett, hogy a CO2-mentes atomerőműveket hagynák tovább működni, szenet importálnak és elégetik. Érdekes módon a CO2-kibocsátás már nem is olyan fontos.
A katasztrofális éghajlatváltozásról szóló narratíva célja, hogy megijessze az embereket. Így a kormánynak könnyebb bevezetni a baloldali-zöld tervgazdaságot. Úgy gondolom, hogy ehelyett a németek javát szolgáló, ésszerű energiapolitikára van szükségünk: ideológia helyett a technológia felé nyitott, a kínálat helyett a kereslethez igazodó megoldásokra. Az a megrögzött elképzelés, hogy egy ipari nemzet igényeit pusztán a napból és a szélből ki lehet elégíteni, kudarcra van ítélve. Ráadásul ezek az úgynevezett „éghajlatvédelmi intézkedések” tönkreteszik a környezetet.
A fotovoltaikus modulok elhelyezéséhez iszonyatos méretű területekre van szüksége, míg a szélturbinák megváltoztatják a mikroklímát, fokozzák a fajok kihalását és az általuk kibocsátott infrahang megbetegíti az embereket. Mégis hektárról hektárra irtják az erdőket a szélturbinák miatt is. Mi, ha nem ez, a nagyszabású környezetpusztítás, ráadásul azok részéről, akik egykor úgy tettek, mintha védeni akarnák a környezetet?!
– A fentiek után már sejtem, mi a véleménye a dízelmotorok és általában a belső égésű motorok betiltásának szándékáról.
– Egy újabb példája a baloldali-zöld ideológusok önhittségének. A tervgazdálkodás helyett technológiai nyitottságra és piacgazdaságra van szükség.
Automatikusan a legjobb megoldásoknak kellene érvényesülniük. Tudta, hogy a modern dízelnek kisebb a CO2-lábnyoma, mint az e-autónak? Németország most arra készül, hogy önként lemond a dízeltechnológiáról, mely terén egyedülálló tapasztalatokkal és képességekkel rendelkezik a világon.
Ennyi gazdaságpolitikai ostobaságot még sehol sem láttam.
– Ha az AfD valaha kormányra kerülne, milyen klímapolitikai intézkedéseik lennének? Hogyan lehetne fenntartani az erős ipart és környezetbarát módon csökkenteni az energiaárakat? Újra üzembe helyeznék az atomerőműveket?
– Nemcsak a meglévő atomerőműveket fogjuk újra üzembe helyezni, hanem újakat is építünk. Az atomerőművi energiatermelés gyakorlatilag CO2-mentes, ezért nem mondhatnak rá nemet azok, akik a globális felmelegedéstől rettegnek. Németországra egyébként a világ ember okozta CO2-kibocsátásának kevesebb mint 2 százaléka jut. Nem szabad ideológiai alapon tovább rombolni az országot, miközben mások, mint például Kína, több száz új széntüzelésű erőművet építenek.
Az éghajlat mindig is változott a Föld történelme során. A jelenlegi politika viszont arra használja fel, hogy az embereket a félelemkeltéssel és a megváltás fantáziájával engedékennyé tegye. Az irracionális döntéseket természetesen vissza fogjuk vonni. Arra kell összpontosítanunk, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz.
Ehhez például mezőgazdaságot és magát a társadalmat is ellenállóbbá kell tennünk például a vízgazdálkodás vagy éppen az agrikultúra teljes újragondolásával.
Steffen Kotré házas, két gyermeke van. 2017 óta tagja a Bundestagnak, ahol az Éghajlat- és Energiaügyi Bizottság rendes és a Külügyi Bizottság póttagja. Az AfD parlamenti frakciójának energiapolitikai szóvivője és többek között az AfD brandenburgi regionális csoportjának elnöke, valamint a német Bundestag nemzetközi csereprogramok előadója és a bioszféra-rezervátumok parlamenti csoportjának tagja. A képviselőség előtt a berlini Charité-n teljesített polgári szolgálatot, és ipari mérnöki diplomát szerzett. 1998 és 2014 között vezetési tanácsadóként dolgozott. 2014 és 2017 között a brandenburgi tartományi parlamentben az AfD frakciójának gazdaság- és energiapolitikai referense volt.
