Virág Barnabás: Kihívásokból előnyt kovácsolni, avagy egy 20000 milliárd forintos kérdés utóélete

Virág Barnabás az MNB honlapján közölt, hiánypótló szakmai cikkében egyebek közt emlékeztetett arra, hogy átalakuló világunkban a gazdaságunkat fenyegető veszélyeket és a fenntartható felzárkózási pályánkat megalapozó ötleteket taglaló elnöki gondolatok napokig tematizálták a szakmai diskurzusokat. Sajnálatos módon azonban többen is voltak, akik egy-egy állítást a szövegkörnyezetéből hamisan kiragadva próbáltak meg kritikát megfogalmazni. A politikai szférából érkező, minden józanságot nélkülöző és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hangulatkeltés teljességgel elfogadhatatlan. De ugyanígy problémás, amikor a jegybank korábbi elnöke tesz téves és félrevezető állításokat – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás, aki Surányi György december 12-i írására is reagál röviden.

Mint írta, van, amiben csak egyetérteni lehet a jegybank korábbi elnökével. Ilyen állítása, hogy „az alapvető tényeket is mellőző helyzetelemzés szomorú, mert lehetetlenné teszi a valósággal való szembenézést”. Épp ezért Virág Barnabás elemzése első felében a kritikaként felsorolt tényeket vette górcső alá, míg a második fele az ominózus lakossági megtakarítások kezelését érintő javaslatot tárgyalta részletesebben.

Megelőlegezve megállapításaimat – írta Virág Barnabás –, a kritikák nagy része nem állja ki a valóság próbáját, miközben a lakossági megtakarítások mobilizálását érintő észrevételek egy szövegkörnyezetéből kiragadott mondat tudatos félreértelmezésén alapulnak, így vitaalap helyett szintén csak hangulatkeltésnek alkalmasak. Mit mutatnak a tények? – tette fel a kérdést az MNB alelnöke.

A Surányi György által távirati stílusban felsorolt tények folyamatosan visszatérő állítások – mutatott rá Virág Barnabás. Mint kifejtette, időről időre előkerülő állítás, hogy az infláció már jóval korábban elszabadult, amire példaként a 2020. januári 4,7 százalékos hazai inflációra szokás hivatkozni. Nincs olyan monetáris politikával foglalkozó szakember a világon, aki egyhavi adat alapján ítélné meg bármely központi bank teljesítményét. Különösen nem egy olyan időszakban amikor épp indirekt adóemelés vagy egy váratlan természeti katasztrófa befolyásolja az infláció alakulását. Az idézett állítással azonban mégis ez történik. 2020. januárban a hazai infláció valóban 4,7 százalékra ugrott. Ugyanakkor az infláció közel felét a dohánytermékek jövedéki adójának számottevő emelése, illetve az afrikai sertéspestis érdemi árfelhajtó hatása magyarázta, így ez az egyetlen havi adat semmilyen érdemi információtartalommal nem bír az inflációs célkövető monetáris politika megítélhetőségében. Az MNB alelnöke hosszasan sorolta érveit, majd leírta, hogy a Surányi György által immár sokadjára felhozott tények sokkal inkább a valóság egyoldalú leírására alkalmasak, mint a helyzet árnyalt értékelésére.

A továbbiakban a lakossági megtakarításokat érintő javaslatot és annak kritikáját elemezte. A teljes cikk a következő linken olvasható: Kihívásokból előnyt kovácsolni, avagy egy 20000 milliárd forintos kérdés utóélete