Gazdaság
Egyre nagyobb a brüsszeli szankciók ára
Már több mint fél éve tart az orosz–ukrán háború és közel ugyanennyi ideje kezdték el bevezetni a különféle szankciókat Oroszországgal szemben – hívta fel a figyelmet Deák Dániel. A vezető elemző emlékeztetett: akkor a nyugat-európai és amerikai vezetők azzal indokolták ezen lépések szükségességét, hogy csak így lehet megállítani Oroszországot és véget vetni a háborúnak.
Azonban az azóta eltelt időszak jól mutatja szerinte, hogy ez nem így történt, sőt a szankciókkal éppen az ellenkező hatást érték el: az egekbe emelkedtek az energiaárak, így Oroszország rengeteg pénzt keresett még úgy is, hogy kevesebb gázt és olajat adott el az európai országoknak.
De nemcsak az energiaárak emelkedése mutatja, hogy a szankciókkal saját magát lőtte lábon Európa, több mutatószám is ezt jelzi. A munkanélküliségi ráta Oroszországban alacsonyabb (3,9 százalék), mint az unióban (6 százalék); a feldolgozóipari beszerzési menedzser index Oroszországban jóval magasabb, mint az EU-ban.
A szankcióknak beláthatatlan következményei vannak Európára nézve, már a gazdag nyugat-európai országok sem tudnak mit kezdeni az elképesztő energiaárakkal – mondta Deák Dániel, példaként említve, hogy már a bécsi áramszolgáltató is csődközelbe került, az osztrák államtól kérnek eurómilliárdos segítséget. Mindennek fényében nem véletlen, hogy rendkívüli uniós csúcsot hívtak össze jövő hét péntekre.
Kérdés, hogy az EU tud-e tenni bármit is az energiaárak emelkedése ellen, ugyanis a jelek szerint annak csak egyetlenegy útja lehetne: elérni a békét Ukrajnában, illetve feloldani a különböző szankciókat Oroszországgal szemben.
Erre azonban, sajnos, nincsen törekvés Nyugaton, továbbra is a háború folytatásában és a szankciók fenntartásában látják az utat – tette hozzá Deák Dániel.
Ha ez a mostani helyzet tovább folytatódik, akkor igen nehéz tél elé néz Európa, ami alól, sajnos, Magyarország sem tudja teljes mértékben kivonni magát, hiszen ha Németországban nem lesz gáz, és gazdasági visszaesés jön, az a magyar gazdaságra is negatív hatással lesz.
Éppen ezért fontos, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek, amit a legfrissebb GDP-adatok is alátámasztanak: hazánk gazdasági növekedése még a háború ellenére is 6 százalék felett volt az utóbbi negyedévben, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unión belül. Ugyancsak fontos szempont, hogy Magyarország hosszú távú gázszerződést kötött Oroszországgal, ráadásul ezen felül is vásárolt gázt, aminek köszönhetően még a téli időszakban sem várható gázhiány.
Szintén kiemelendő a paksi beruházás, amely Szijjártó Péter felelősségi körébe került, és azóta nagyon felgyorsultak az engedélyeztetési folyamatok, így 2030-ra már áramot termelhetnek az új reaktorok.
