A járműipar tolta meg az ipari termelést májusban

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. áprilisinál 1,4 százalékkal nagyobb volt. Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,8, a csekély súlyú bányászaté 10,0 százalékkal nőtt, míg az energiaiparé 1,9 százalékkal csökkent.

Az ipari export volumene 11,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés harminc százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,0, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,3 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 9,5, a feldolgozóiparé 7,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Az előző hónapok dinamikus növekedése után mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának bővülése, a lassulás mögött részben bázishatások állnak, de a havi alapon mért 0,1 százalékos zsugorodás azt sejteti, hogy a bázishatásnál többről van szó – vélekedett Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Míg a nyers adatok szerint az ipari termelés májusban 9,4 százalékkal emelkedett, addig munkanaphatástól megtisztítva csupán 3,4 százalékos a bővülés üteme, a különbséget az okozza, hogy idén májusban két munkanappal több volt, mint egy évvel korábban. Virovácz Péter szerint a valós képet jobban mutatja a havi alapú növekedési ütem, amely 1,4 százalékos növekményt jelent.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó, év eleji fiskális transzferek a fogyasztás bővülését eredményezték májusban. Emellett a fogyasztók nagyobb arányban költik a beérkező forrásokat termékekre vagy szolgáltatásra, mint megtakarításra. Jelezte: júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus, a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és a magas infláció a fogyasztás lassulását eredményezi.