Májusban magára talált az ipar

Az előző hónapok dinamikus növekedése után mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának bővülése, a lassulás mögött részben bázishatások állnak, de a havi alapon mért 0,1 százalékos zsugorodás azt sejteti, hogy a bázishatásnál többről van szó – vélekedett Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Az élelmiszer-kiskereskedelem havi alapon stagnálást mutatott, ezzel szemben a nem élelmiszer-kereskedelem esetében már komolyabb lassulás látható, emögött a szektor forgalmának egy hónap alatt mért 3,2 százalékos zsugorodása áll – mutatott rá. Kiemelte: a kiskereskedelmen belül a pozitív meglepetést az üzemanyag-forgalom alakulása szolgáltatta: havi alapon három százalékkal emelkedett az üzemanyagtöltő állomások forgalma, ami így éves összevetésben 37,5 százalékos bővülést hozott. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, ám ez egyelőre csak stagnálást hozhatott a fogyasztás volumenében – állapította meg.

Míg a nyers adatok szerint az ipari termelés májusban 9,4 százalékkal emelkedett, addig munkanaphatástól megtisztítva csupán 3,4 százalékos a bővülés üteme, a különbséget az okozza, hogy idén májusban két munkanappal több volt, mint egy évvel korábban. Virovácz Péter szerint a valós képet jobban mutatja a havi alapú növekedési ütem, amely 1,4 százalékos növekményt jelent.

A vállalatok a háború kitörését követően lassan megtalálták az alternatív beszerzési útvonalakat, így a járműgyártás és az elektronikai ipar is emelni tudta a kibocsátását – jegyezte meg. A kérdés az, hogy képes lesz-e tovább bővíteni a termelését a két legmeghatározóbb ágazat, és emellett az élelmiszeripart mennyire érintik majd az ellátási zavarok a következő hónapokban. Ahhoz, hogy az ipar ne lassítsa a gazdasági növekedést, szükség lenne egy jó júniusi adatra – hívta fel a figyelmet. Közölte: továbbra is bőven öt százalék feletti év/év növekedést várnak az április–júniusi időszakra.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó, év eleji fiskális transzferek a fogyasztás bővülését eredményezték májusban. Emellett a fogyasztók nagyobb arányban költik a beérkező forrásokat termékekre vagy szolgáltatásra, mint megtakarításra. Jelezte: júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus, a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és a magas infláció a fogyasztás lassulását eredményezi.

Az ipari termelés részletes adatai egyelőre nem ismertek, a rövid távú kilátásokat továbbra is számos bizonytalanság tarkítja. Az orosz–ukrán háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodtak, visszafogva az ágazat teljesítményét a következő hónapokban – állapította meg.

Megjegyezte: fontos kérdéssé vált a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzet az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülni látszik. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat – tette hozzá az elemző.