Gazdaság

Májusban magára talált az ipar

A kiskereskedelmen belül pozitív meglepetést okozott az üzemanyag-forgalom alakulása: havi alapon háromszázalékos, éves összevetésben pedig 37,5 százalékos bővülést hozott

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentése alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 12, naptárhatástól megtisztítva 11,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipari termelés volumene 9,4 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest, áprilishoz mérten 1,4 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – közölte a KSH.

Az előző hónapok dinamikus növekedése után mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának bővülése, a lassulás mögött részben bázishatások állnak, de a havi alapon mért 0,1 százalékos zsugorodás azt sejteti, hogy a bázishatásnál többről van szó – vélekedett Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Az élelmiszer-kiskereskedelem havi alapon stagnálást mutatott, ezzel szemben a nem élelmiszer-kereskedelem esetében már komolyabb lassulás látható, emögött a szektor forgalmának egy hónap alatt mért 3,2 százalékos zsugorodása áll – mutatott rá. Kiemelte: a kiskereskedelmen belül a pozitív meglepetést az üzemanyag-forgalom alakulása szolgáltatta: havi alapon három százalékkal emelkedett az üzemanyagtöltő állomások forgalma, ami így éves összevetésben 37,5 százalékos bővülést hozott. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, ám ez egyelőre csak stagnálást hozhatott a fogyasztás volumenében – állapította meg.

Míg a nyers adatok szerint az ipari termelés májusban 9,4 százalékkal emelkedett, addig munkanaphatástól megtisztítva csupán 3,4 százalékos a bővülés üteme, a különbséget az okozza, hogy idén májusban két munkanappal több volt, mint egy évvel korábban. Virovácz Péter szerint a valós képet jobban mutatja a havi alapú növekedési ütem, amely 1,4 százalékos növekményt jelent.

A vállalatok a háború kitörését követően lassan megtalálták az alternatív beszerzési útvonalakat, így a járműgyártás és az elektronikai ipar is emelni tudta a kibocsátását – jegyezte meg. A kérdés az, hogy képes lesz-e tovább bővíteni a termelését a két legmeghatározóbb ágazat, és emellett az élelmiszeripart mennyire érintik majd az ellátási zavarok a következő hónapokban. Ahhoz, hogy az ipar ne lassítsa a gazdasági növekedést, szükség lenne egy jó júniusi adatra – hívta fel a figyelmet. Közölte: továbbra is bőven öt százalék feletti év/év növekedést várnak az április–júniusi időszakra.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó, év eleji fiskális transzferek a fogyasztás bővülését eredményezték májusban. Emellett a fogyasztók nagyobb arányban költik a beérkező forrásokat termékekre vagy szolgáltatásra, mint megtakarításra. Jelezte: júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus, a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és a magas infláció a fogyasztás lassulását eredményezi.

Az ipari termelés részletes adatai egyelőre nem ismertek, a rövid távú kilátásokat továbbra is számos bizonytalanság tarkítja. Az orosz–ukrán háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodtak, visszafogva az ágazat teljesítményét a következő hónapokban – állapította meg.

Megjegyezte: fontos kérdéssé vált a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzet az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülni látszik. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat – tette hozzá az elemző.

Kapcsolódó írásaink