Sikerülhet elkerülni a hitelstopot

Újabb féléves időszak nyílik annak érdekében, hogy a kkv-szektor továbbra is olcsó és elérhető hitelforrásokhoz férjen hozzá, folytatódik a Széchenyi-kártya-program – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Kifejtette, maximum 3,5 százalékos kamatláb mellett továbbra is elérhetők a termékek, amelyek fix kamatozásúak.

Ismertette, a kormány áttekintette a hitelpiacot, mind a vállalati, mind a lakossági állomány körülbelül tíz százalékkal növekszik. Ebben jelentős a támogatott hitelek szerepe, a Széchenyi-kártya-program esetében a kamattal és a garanciával ad támogatást a kormány, a lakossági állományt nézve lakosság esetében pedig főleg a csok és a babaváró járul hozzá a jelentős növekedéshez.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a piaci kamatlábak eközben emelkednek, a jegybank kamatot emel az infláció elleni küzdelem részeként, a bankok hitelezési hajlandósága pedig csökken. Ezért ha a kormány nem támogatja a vállalkozói szektort, hitelstop alakulhat ki, az intézkedéssel ezt akarták elkerülni.

Év elején emelkedett 2,5 százalékra a Széchenyi-hitelkártya kamata, de a mostani 3,5 százalék is igen kedvező, mert a piaci kamatlábak több mint a kétszeresei ennek.

Nagy Márton rámutatott, a hitel nélküli növekedés kifejezetten káros, míg a hitelalapú gazdasági növekedés azért előnyös, mert minden egyszázalékos bővüléssel éves szinten 0,2–0,4 százalékos GDP-növekedést lehet elérni.

A miniszter hangsúlyozta, a második félévben lehetőség nyílik szerződéskötésre, 3,5 százalékos kamat mellett elérhető a program, a kormány érdekelt a kkv-szektor sikerében. És bár a családok védelme egyre többe kerül, a szektor védelme is kiemelt prioritást kap. Cél, hogy a hitelpiac se sérüljön, és ez a tíz százalék körüli bővülés megmaradjon.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, az iparkamara és a kormány legutóbbi, február 19-i megállapodása óta más nehézségekkel nézünk farkasszemet.

A háború, az export és energetikai helyzet, a romló uniós külkereskedelmi mérleg, a bizonytalan forintárfolyam és a magas infláció – sorolta a kihívásokat, amelyek közül az utóbbi kamatemelkedést hoz, átrendezve a gazdaságot. A megállapodásokban épp ezért szerepet kapott a Széchenyi-kártya, amelyet mindig az aktuális körülmények között vizsgáltak felül.

A konstrukció idő- és kormányálló, válságálló eszköznek bizonyult. Több tízezer vállalkozás érintett, több százezer ember megélhetését biztosítva – tette hozzá.

A tájékoztatón a programban elérhető konstrukciók kapcsán elhangzott még, hogy a Széchenyi Energiakártya kamata egy százalékra csökkent, a beruházási hitel kamata pedig egyről másfél százalékra emelkedett, de új terméket is létrehoztak négyszázmillió forint keretösszeggel.

Nagy Márton végezetül kérdésre válaszolva elmondta, a gabonaárak emelkedése indokolja nagyrészt az élelmiszerek árait, ami világpiaci kérdés, az áremelkedés mértéke pedig az alapélelmiszerek árstopja nélkül még magasabb lenne.