A szankciók lerombolnák hazánk stabil energiaellátását

Szijjártó Péter megjegyezte: a most javasolt brüsszeli csomag hétszáz forintos benzin- és nyolcszáz forintos gázolajárat jelentene Magyarországon. Leszögezte: „Ezért ebben a formában ezt a brüsszeli szankciós csomagot nem támogatjuk.” A magyar külügyminiszter arra kérte Shahid Abdullahot, az ENSZ közgyűlésének elnökét, hogy az ENSZ továbbra is vesse latba minden tekintélyét a tűzszünet és a béketeremtés érdekében. Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra.”

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője az M1 csatornáján elmondta, két tanulmány mentén kell az olajembargó bevezetését megvizsgálni. Emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „nem lesz egyszerű” a leválás az orosz olajról. Hortay Olivér szerint az egyik tanulmánynak arról kellene szólnia, hogy az Európai Unió egészében milyen hatást gyakorol az olajembargó. A másik tanulmánynak pedig arról, tagállami szinten, hogyan alakul, és hogyan kell ezeket a költségeket redukálni. Teljesen abszurdnak tartja, hogy először legyen meghatározva a vállalás, és csak utána látni azt, hogy ez teljesíthető-e vagy sem.

Időközben Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem nyolcszáz forintot kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy tegnap ismertetett kimutatás szerint.

Megegyezés nélkül maradtak abba az uniós nagykövetek egyeztetései a szankciós csomagról tegnap Brüsszelben, értesült a Politico. A lap szerint a brüsszeli tisztségviselőktől most azt várják, hogy mára vagy holnapra álljanak elő egy új, kompromisszumos javaslattal.

A Politicónak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint Magyarország következetesen ellenzi a csomagot jelen formájában. A szankciós javaslatokat a múlt héten több tagállam is bírálta. A tegnap előterjesztett kompromisszumos javaslat – ami a Politico birtokába jutott – hazánknak és Szlovákiának 2024-ig adna haladékot az orosz kőolajról való átállásra, Csehországnak pedig ugyanazon év júniusáig. Magyarország azonban teljes mentességet szeretne. Bulgária is elégedetlen, hosszabb átállási időt akar.