Gazdaság

Az utolsó pillanatban kezdett el esni az eső

Petőházi Tamás szerint hazánkban a gabona árát a nemzetközi piacok határozzák meg. Ha a nemzetközi piacokon emelkedik a gabona ára, akkor hazánkban is emelkedni fog

Időben érkezett a csapadék a száraz hónapok után, ugyanis a melegedő időjárás hatására fejlődni kezdő növényeknek most több vízre van szükségük, hogy a fotoszintézist folytatni tudják, és ehhez nagyon jókor jött az elmúlt időszak csapadéka – mondta lapunk megkeresésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Az utolsó pillanatban kezdett el esni az eső
Most kezdték el a gazdák országszerte a tavaszi mezőgazdasági munkákat
Fotó: MH/Purger Tamás

Ez a csapadékhiány eddig még nagyjából orvosolható is volt, mivel az őszi vetésű növények nyugalmi állapotban voltak, amikor nem akkora probléma a vízhiány – jelentette ki az elnök. Most kezdték a gazdák a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A tavaszi munkacsúcs, – vagyis a napraforgó vetése ami 500–800 ezer hektáros terület, és a kukorica vetése, ami mintegy egymillió hektár körüli terület –, egy kicsit későbbre csúszik a szokásosnál április közepére, második felére terjed majd ki, de ez rendben
lesz így Petőházi Tamás szerint.

Mint kiderült: az eddigieknél jóval csapadékosabb tavaszban reménykednek a gazdák a jó termésért, mert a klímaváltozás okozta vízhiányt pótolni kell, ugyanakkor az se jó, ha nagyon csapadékos a tavasz.

Kiemelte: „Nekünk az lenne ideális, ha 7–10 naponta érkezne egy záporfelhő Magyarországra, és átáztatná a talajt, mert a rendes csapadékeloszlás is nagyon fontos ahhoz, hogy sikeres legyen a termesztési év. Ugyanakkor négy milliméter per óránál intenzívebb eső már nem tesz jót a talajszerkezetnek, és ha túl erős a zápor, zivatar, akkor a talaj tetején elfolyik a csapadék, és a növények nem tudják hasznosítani.”

„Bár egyelőre nem indokolt, ugyanis nem beszélünk szárazságról, azonban csapadékhiányos időjárás esetén nagyságrendileg 80–100 ezer hektár szántóföldi területen tudnak öntözni Magyarországon” – jegyezte meg a szakember. Ismertette, hogy létezik egy kormányprogram azzal a céllal, hogy az öntözött terület nagyságát a közeljövőben akár háromszázezer hektárra lehessen emelni, és egy közép-hosszú távú program következtében pedig akár egymillió hektárra.

Magyarországon a gabona árát a nemzetközi piacok határozzák meg. Az áremelkedés nem attól függ, hogy idehaza mennyit termelünk, hanem a világpiaci áremelkedési viszonyoktól. Ha a nemzetközi piacokon emelkedik a gabona ára, akkor hazánkban is emelkedni fog – fejtette ki Petőházi Tamás, majd hozzátette: mivel Oroszország és Ukrajna, a búzaexport harminc százalékát bonyolítja le, és jelenleg háborúban áll, így az export piacokon komoly szereplőként nem fognak megjelenni. Jelen pillanatban a Fekete-tenger hajózhatatlan, így ebből adódóan is hatalmas kereslet alakult ki a gabonatermékekre, és emiatt további áremelkedés is várható.
 

Kapcsolódó írásaink