Gazdaság

Egész Európának nagyon fájna a szankciók kiterjesztése az energiaszektorra

Ahogy azt lapunk is megírta, Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra vonatkozó követelését, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A magyar miniszterelnök - ahogy korábban többször is megtette - ezúttal is hangsúlyozta, a kormány nem hagyja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg. Márpedig az elmúlt napok-hetek eseményeiből világosan látható, hogy a szankciók puszta lebegtetése is igen komoly drágulást eredményezett a gázpiacon, ennek ellenére több európai politikus is beszélt arról, hogy helyesnek tartaná, ha az energiaszektort is sújtanák a büntetőintézkedések.

Egész Európának nagyon fájna a szankciók kiterjesztése az energiaszektorra
Már a szankciók lebegtetése is brutális áremelkedést hozott a gázpiacon
Fotó: MH

A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik. Ma Európában a gázfelhasználás mintegy 50 százalékát biztosítják orosz forrásból, Magyarországon ez az arány 85 százalék. A fentiekből egyértelműen kiolvasható, hogy hazánkat igen súlyosan érintenék az esetleges szankciók.

A globális földgázpiac összeomlásához vezethet egy esetleges embargó

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a szerdai parlamenti kormányórán egyenesen kijelentette, hogy az orosz szénhidrogének elleni embargó a globális kőolaj- és földgázpiac összeomlásához vezetne.

Rámutatott, hogy Oroszország a világpiac legnagyobb energiaforrás-szállítója, az orosz energiaexport részesedése mintegy 20 százalékos.

Novak szerint az energiaárak növekedése kiszámíthatatlan lehet, miközben Európa már most is soha nem látott, ezer köbméterenkénti 4000 dolláros tőzsdei árral szembesül. Hozzátette, hogy Oroszország "soha nem használta fegyverként az energiaforrásokat", és még a "legbonyolultabb geopolitikai helyzetben" is folytatja "a gázszállításokat az európai fogyasztóknak az igényeknek és a szerződéseknek megfelelően, az ukrán gázszállítási rendszer felhasználásával, a 2024-ig szóló szerződés alapján".

Mint mondta, az Északi Áramlat-2 projektet, amely további gázmennyiséget biztosíthatott volna Európának, most lényegében eltemették. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az európai fogyasztóknak még magasabb energiaárakkal kell szembenézniük.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai döntéshozók teljes hozzá nem értése, a rosszul átgondolt politikák és a stratégiai tervezés hiánya vezetett ehhez az eredményhez. Ahogyan az Egyesült Államok esetében sem, Oroszországnak semmi köze sincs ehhez a helyzethez, és semmilyen módon nem járult hozzá az energiaellátás csökkenéséhez" - fogalmazott.

Az orosz kormány március 7-én hagyta jóvá az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült. A határozat értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országokban működő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

Kadri Simson,  az Európai Bizottság energiaügyi biztosa március elején azt nyilatkozta az ETV Esimene stuudio című műsorában, hogy „az emberek minden tagállamban készek személyes áldozatokat hozni a magasabb energiaárak elviselésével, és esetenként a vállalatok versenyképességének csökkenésével azért, hogy Európa megmutassa az agresszornak, hogy hol a helye”.

A szankciók lebegtetésének hatására, Simson nyilatkozatát követő napon, soha nem látott, 345 euró/MWh-ás szintre emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén (míg a háború kirobbanásának hetében, a záróár 93 euró/MWh volt). A tapasztalatok azt mutatják, hogy 100 euró/MWh fölötti árszinten az energiaintenzív ágazatok termelése veszélybe kerül: ennek megfelelően az elmúlt hetekben Európa-szerte több gyár már le is állította termelését.

Az interjújában azt mondta, hogy a „gázpiac nagyon érzékeny, így az árakkal kapcsolatban nincs értelme jóslatokba bocsátkozni”. Az energiaszállítások leállításának árakra gyakorolt hatására valóban nehéz pontos előrejelzést adni, hiszen ilyesmi korábban még nem fordult elő.

Már a szankciók lebegtetése is brutális áremelkedést hozott

Azt azonban, hogy a szankciók lebegtetése már önmagában példátlan áremelkedést idézett elő, és ezzel veszélybe sodorta Európa teljes gazdaságát, érdemes intő jelnek tekinteni. Az importkorlátozás tényleges bevezetése rövid időn belül recesszióba taszítaná az Európai Unió gazdaságát, rendkívüli mértékben növelné az inflációs nyomást és ellátási problémákat eredményezne – nem csak az energia, de más, például élelmiszeripari termékek esetében is - mutatott rá a minap Simsonnak küldött nyílt levelében a Századvég Alapítvány.

Hiába Rutte harcos retorikája, Hollandiának nagyon fájna az orosz gázszállítás leállítása

Simsonhoz hasonló álláspontot képvisel a szankciók kiterjesztése kapcsán Mark Rutte holland kormányfő, aki szerdán a holland parlamentben tartott vitán úgy fogalmazott: a holland kormány számára "nincsenek tabuk", ha szankciókról van szó. Az orosz földgáz leállítása azonban egyelőre nem lehetséges, mert az EU még mindig túlságosan függ ebből a szempontból Oroszországtól.

A holland gazdaságtervezési hivatal (CPB) szerdán közzétett jelentéséből az derült ki, hogy Hollandiát - Rutte vélekedésével ellenétben - nagyon érzékenyen érintené az orosz energiaellátás megszakítása. A CPB elemzései azt mutatják: annak ellenére, hogy csak néhány szektort érint Hollandiában közvetlenül az orosz kőolaj- és földgázellátás esetleges kiesése, valamennyi iparág teljesítménye zsugorodna.

A tervezési hivatal szerint minél integráltabb nemzetközileg egy szektor, a hatás annál jelentősebb lesz. Ha például 50 százalékkal kevesebb orosz földgáz érkezik, akkor a CPB szerint a holland autóipar 72 százalékkal zsugorodna, és súlyos károkat szenvedne a ruhaipar is.

Eközben természetesen nemcsak az ipar szenvedne órási károkat, a holland embereket már most súlyosan érinti az energiaválság: a tavaly télen még 150 eurós gázszámlák mostanra 650-re nőttek, és bizony vannak, akik úgy próbálnak spórolni, hogy inkább kevesebbet fűtenek, és kabátban ülnek otthon. 

Scholz nem támogattja az orosz energiahordozók bojkottját

Ugyancsak szerdán a német szövetségi parlamentben elmondott beszédében Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy kormánya nem támogatja az orosz kőolaj, szén és földgáz bojkottját, és hozzátette, hogy Németország keresi a módját, hogy lerázza magáról az orosz energiafüggőséget, egyebek között új beszállítók felkutatásával és megújuló energiaforrások használatával.

Ha túl hirtelen állnának le az orosz termékek behozatalával, egész iparágak kerülnének veszélybe, és rengetegen veszítenék el állásukat - jelentette ki a kancellár.

Rendkívül felelőtlenek a hasonló nyilatkozatok

Hortay Olivér a Kontrának nyilatkozva teljességgel felelőtlennek nevezte a politikusok hasonló megszólalásait, ezek a megnyilvánulások szerinte azért is kontraproduktívak, mivel a szállítások közben zavartalanul zajlanak, ami azt jelenti, hogy a három és félszeres áremelkedés az  oroszok árbevételét három és félszeresére emelte. Ezt pedig jelenleg az Európai Unió finanszírozza.

Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy a vezető európai politikusok egy kellemetlen dilemmával állnak szemben a háború kitörése óta. Egyrészről növekszik rajtuk a társadalmi nyomás, hogy egyre keményebb szankciókat vezessenek be az oroszok ellen – akár az energiahordozókat is érintő szankciókat – másrészről tisztában vannak azzal, hogy a szankciók kiterjesztésének katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének.

Ezt a helyzetet úgy próbálják meg kezelni, hogy időről időre kiállnak a nyilvánosság elé, és olyan demonstratív nyilatkozatokat tesznek, amelyek arra utalnak, hogy az európai szankciók közé be fog kerülni az energia szállítása is. A piac ismeri az esetleges kockázatokat, ezért minden szigorú fellépést ígérő nyilatkozat után nagyon megugranak az energiaárak - mondta a Századvég üzletágvezetője.

Kapcsolódó írásaink