Külföld

Az Oroszország elleni szankciók lebegtetése példátlan áremelkedést idézett elő a gázpiacon

A Századvég csütörtökön nyílt levélben fordult Kadri Simsonhoz, az Európai Bizottság energiaügyi biztosához, amelyben arra kérik a politikust, hogy a jövőben hagyjon fel az Oroszország elleni esetleges szankciók lebegtetésével, és nyilatkozataiban deklarálja, hogy ilyen beavatkozásokra nem kerül sor. A levelet alább változtatás nélkül közöljük.

Az Oroszország elleni szankciók lebegtetése példátlan áremelkedést idézett elő a gázpiacon
Kadri Simson, Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa
Fotó: AFP/POOL

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanását követően, az energetikai szankciók kapcsán azt nyilatkozta az ETV Esimene stuudio című műsorában, hogy „az emberek minden tagállamban készek személyes áldozatokat hozni a magasabb energiaárak elviselésével, és esetenként a vállalatok versenyképességének csökkenésével azért, hogy Európa megmutassa az agresszornak, hogy hol a helye”. Az interjú során azt sugallta, hogy a gáztárolókban rendelkezésre álló gázzal, alternatív beszerzési forrásokkal és energiahordozókkal (például fapellettel, napenergiával, szélenergiával), valamint takarékoskodással és épületfelújításokkal helyettesíthető lenne az orosz gázimport.

Az állításai azonban tévesek vagy félrevezetők. A nyilatkozatáig nem készült olyan elérhető, valamennyi tagállamra kiterjedő közvélemény-kutatás, ami alátámasztaná a szankciók társadalmi támogatottságát. A szankciók kiterjesztésének árakra gyakorolt hatásaira vonatkozó európai, illetve a szankciók bevezetésére vonatkozó magyar kutatások pedig éppen a nyilatkozatával ellentétes eredményt mutatnak. A Századvég 2022 január 3. és február 14. között (a főbb demográfiai mutatók alapján), az Európa Projekt keretein belül, tagállamonként végzett reprezentatív felmérés eredménye is alátámasztja, hogy a közösségben folyamatosan növekszik azoknak a lakosoknak a száma, akik tartanak a magas energiaáraktól: arányuk már a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt is elérte a 83 százalékot. Emellett a Századvég a háború kitörése óta méri Magyarországon az energetikai szankciók társadalmi támogatottságát, a legutóbbi kutatásunk eredményéből kiderült, hogy a felnőtt lakosság 81 százaléka elutasítja az orosz gázszállítások megszüntetését.

A gázigények csökkentésére vonatkozó állítása – a fűtési igények tekintetében – igaz, azonban ebből nem következik, hogy Európának a következő hónapokban összességében kevesebb gázra lesz szüksége. Az elmúlt hónapok energiaválságának következményeképpen az európai gáztárolók töltöttségi szintje rekordalacsony, így az április 1-jén induló betárolási időszakban az elmúlt éveknél nagyobb mennyiségű földgázra lesz szükség a következő fűtési időszak biztosításához. A feladat különösen annak fényében sürgető, hogy új javaslatukban köteleznék a tagállamokat arra, hogy legalább 90 százalékos töltöttségi szintet biztosítsanak a gáztárolókban a következő fűtési időszak elejéig.

Az alternatív források és energiahordozók, valamint az energiatakarékossági és hatékonysági megoldások pedig rövidtávon nem képesek helyettesíteni az orosz beszerzéseket. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése alapján, idén év végéig a jelenlegi orosz importmennyiség legfeljebb harmada pótolható, és az is rendkívüli erőfeszítéseket igényel a tagállamok részéről. Az azonnali embargónak katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének.

Az interjú során úgy fogalmazott, hogy „általánosságban fel kell készülnünk arra, hogy többet fizetünk az energiafogyasztásunkért”. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel. A szankciók lebegtetésének hatására, a nyilatkozatát követő napon, soha nem látott, 345 euró/MWh-ás szintre emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén (míg a háború kirobbanásának hetében, a záróár 93 euró/MWh volt). A tapasztalatok azt mutatják, hogy 100 euró/MWh fölötti árszinten az energiaintenzív ágazatok termelése veszélybe kerül: ennek megfelelően az elmúlt hetekben Európa-szerte több gyár már le is állította termelését.

Az interjújában azt mondta, hogy a „gázpiac nagyon érzékeny, így az árakkal kapcsolatban nincs értelme jóslatokba bocsátkozni”. Az energiaszállítások leállításának árakra gyakorolt hatására valóban nehéz pontos előrejelzést adni, hiszen ilyesmi korábban még nem fordult elő.

Azt azonban, hogy a szankciók lebegtetése már önmagában példátlan áremelkedést idézett elő, és ezzel veszélybe sodorta Európa teljes gazdaságát, érdemes intő jelnek tekinteni. Az importkorlátozás tényleges bevezetése rövid időn belül recesszióba taszítaná az Európai Unió gazdaságát, rendkívüli mértékben növelné az inflációs nyomást és ellátási problémákat eredményezne – nem csak az energia, de más, például élelmiszeripari termékek esetében is.

Az orosz energiaszállítást érintő szankciók társadalmi elutasítottsága és az intézkedés súlyos következményei miatt kérjük, hogy a jövőben hagyjon fel a szankciók lebegtetésével, és nyilatkozataiban deklarálja, hogy ilyen beavatkozásokra nem kerül sor.

Kapcsolódó írásaink