Gazdaság
Szerbia érdekeit is képviseljük az energiaellátásban
Kiviteli korlátozást léptettünk életbe a gabonaértékesítés területén, és a kormány kiemelt támogatást biztosít a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknak – mondta Szijjártó Péter
Amikor Brüsszelben az energiaellátás terén Magyarország érdekeit képviseljük, akkor Szerbia érdekeit is képviseljük – mondta Szijjártó Péter, majd hozzátette: mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az energiaellátás terén is vannak regionális realitások. „Ezek a realitások az infrastruktúrából és a fellelhető földgázforrásokból fakadnak. Térségünkben jelenleg az Oroszországból érkező földgáz és kőolaj meghatározó. (…) Éppen ezért nem fogadhatunk el olyan intézkedéseket, amelyek aránytalanul nagy terhet raknának Magyarországra, a magyar emberekre, Szerbiára, a szerb emberekre” – fejtette ki a tárcavezető.
A külgazdasági és külügyminiszter beszédben kitért arra, hogy a mai világban a biztonság kérdése felértékelődik, így az élelmiszerellátás és az energiaellátás biztonsága is rendkívüli jelentőséggel bír.
„Olyan kihívásokkal szembesülünk, amilyenekkel a mi nemzedékünk még nem szembesült, és azt hittük, nem is fogunk” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a magyar emberek nem akartak és nem akarnak háborút, hanem békét akarnak, és ezt a szerbek is meg tudják érteni.
Elmondása szerint ebből a történelmi békéből mindkét ország, mindkét nemzet és mindkét gazdaság nagyon sokat profitál, a két ország gazdasága stimulálja, segíti egymást. „Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulunk egymás energiaellátásának biztonságához. Büszkék vagyunk arra, hogy a legnagyobb magyar vállalatok itteni beruházásai segítettek Szerbiának abban, hogy az ország tavaly rekordnövekedést tudott felmutatni. (…) Büszkék vagyunk arra, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési programban több mint tizennégyezer vállalkozásnak adtunk támogatást, és büszkék vagyunk arra, hogy tavaly négymilliárd eurós rekordot ért el a két ország közötti kereskedelmi forgalom” – mondta.
A takarmánykeverő üzemmel kapcsolatban kifejtette, egy 9,3 milliárd forintos beruházásról van szó, amelyhez a magyar kormány 2,3 milliárd forintos támogatást biztosít. Ezzel a vállalat termelési kapacitása évente meg fogja haladni az egymillió tonnát, és új exportpiacokat is meg tud majd hódítani. Emellett szerbiai beszállítókkal dolgoznak majd, és száz új munkahelyet teremtenek. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a beruházásból tehát mind a magyar, mind a szerb gazdaság ismételten profitál.
Az elmúlt évek sorozatos válságai nem feledtethetik el a hosszabb távú globális kihívásokat, ezért a magyar kormány kiemelten támogatja a vízgazdálkodási beruházásokat – hangsúlyozta Szijjártó Péter tegnap Oroszlányban, a SUEZ Water Technologies & Solutions beruházásának átadásán. A francia vállalat 2019-ben jelentette be 9,6 milliárd forintos fejlesztését, amely 2024 szeptemberéig valósul meg, és 1,7 milliárd forintos állami támogatással 85 munkahelyet teremt Oroszlányban.
Az áram- és földgázfogyasztók által fizetett árat jogszabályok rögzítik és tartják fixen
A szankciók ne terjedjenek ki az energiaszektorra
A magyar lakossági fogyasztók védettek az áringadozások ellen, és továbbra is a legalacsonyabb rezsiárakkal kalkulálhatnak– közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tegnapi sajtóközleményében. A MEKH tájékoztatása szerint Budapesten a lakossági fogyasztók által fizetett villamosenergia-átlagár februárban 10,34 eurócent volt kilowattóránként (kWh), ami a vizsgált fővárosok listájában a második legalacsonyabb, az összehasonlításban szereplő fővárosok közül ennél csak Belgrádban volt olcsóbb az áram.
Mint kiderült, a huszonhét uniós tagállam fővárosaiban fizetendő lakossági villamosenergia-árak átlaga februárban 24,15 eurócent/kWh volt, azaz a magyar fogyasztók csaknem hatvan százalékkal fizettek kevesebbet az áramért az uniós átlagnál. Az unió helyzete más, mint az Egyesült Királyságé vagy az Egyesült Államoké, leginkább a földgáz miatt – mondta a Hír TV Napi aktuális című műsorában Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője.
Hozzávetőlegesen ötszázmilliárd köbméter az EU gázigénye, és ebből 170–180 milliárd köbmétert Oroszországból importálnak. Ennek az importnak a leállása katasztrofális következményekkel járna, mert nem pótolható más forrásokból. A magyar álláspont egyértelmű: az orosz szankciókat nem szabad kiterjeszteni az energiaszektorra. Hortay nyomatékosította: „Fogyasztásarányosan a magyar tárolókban rendelkezésre álló gázmennyiség meghaladja az európai átlagot, és hazánk saját kitermelési kapacitásokkal is rendelkezik, tehát a következő hónapok igénye biztosítható.”
(JA)
