„Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság budapesti ülését követő sajtótájékoztatón felelőtlennek nevezte azokat a szereplőket, akik a gázszállítások és a paksi bővítés leállítását kezdeményezték. Szerinte ezzel veszélybe sodornák hazánk biztonságának egyik legfontosabb alappillérét, a biztonságos energiaellátást.

„Szeretném világossá tenni, hogy ha nem jön földgáz Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, akkor nem fog működni az ipar és akkor nem lesznek munkahelyek (.) Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, akkor brutális energiaáremelkedés következik” - figyelmeztetett.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne a magyar emberek fizessék meg ennek a háborúnak az árát” - szögezte le, és rámutatott, hogy mára meglett a brüsszeli szankciós politika első áldozata, mégpedig a magyarországi és ausztriai Sberbank.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország és Szerbia az utóbbi tizenkét évben sokat tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen. „És ha valamikor, akkor most igazán tudjuk értékelni a békés együttélés jelentőségét” - fogalmazott.

Kijelentette, hogy a kétoldalú együttműködés nagy biztonságot ad Magyarországnak mind a gazdaság, mind az energiaellátás szempontjából. Továbbá aláhúzta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke a tavalyi 45 százalékos növekedést követően elérte a négymilliárd eurót, ami rekordnak számít. Szerbiában pedig eközben 7,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), amihez hozzájárult az OTP és a Mol ottani működése is.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében 14 174 helyi vállalkozásnak 61 milliárd forint támogatást nyújtottak, s ennek nyomán 123 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások. Leszögezte: amennyiben Magyarországon és Szerbiában is a jelenlegi kormány kap bizalmat a közelgő választásokon, akkor folytatják ezt a programot.

Végül pedig bejelentette, hogy szerb kollégájával megállapodtak a határátkelés felgyorsításában: a röszkei és a tompai átkelőnél technológiafejlesztést és kapacitásbővítést hajtanak végre, Hercegszántónál pedig lehetővé teszik a teherforgalmat.

A kölcsönös tiszteleten alapul a szerb-magyar együttműködés, a jó kapcsolat abból is fakad, hogy Szerbia felismerte: az ott élő magyar kisebbség erőforrás az ország fejlődéséhez, fejlesztéséhez - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten, a Magyar-Szerb Üzleti Fórumon.

Joó István kijelentette: nincs erős Európai Unió Szerbia nélkül, Magyarország mindenben támogatja Szerbia mihamarabbi uniós integrációját, és a leghangosabban támogatja azt. "Most igazán nagy jelentősége van a két ország barátságának, és annak, hogy az energiáinkat a két ország barátságára, és a gazdasági kapcsolataink fejlesztésére tudjuk fordítani" - fogalmazott.