A dolgozóknak részesülniük kell a gazdasági növekedésből

– Erős volt az évkezdet a hazai munkaerőpiacon. Minek köszönhető ez?

– A kormány kétezertíz óta számos intézkedést tett és tesz a munkaalapú gazdaság kiépítéséért, a teljes foglalkoztatás eléréséért. A kezdetektől az a meggyőződés hajtott bennünket, hogy a magyar emberek munkából és nem segélyből szeretnének megélni. Egymillió új munkahely megteremtését ígértük, és bár közbejött egy vírusválság is, ma valóban mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. Egyébként többen, mint bármikor a rendszerváltozás óta. Ezzel párhuzamosan 2010-hez képest a harmadára, jóval négy százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta. A hazai mutató a legutóbbi adatsor szerint az ötödik legalacsonyabb Európában, nagyjából fele az uniós átlagnak.

– Hol nőtt legnagyobb mértékben a foglalkoztatás Európában?

– Az Eurostat legutóbbi, a tavalyi harmadik negyedévre vonatkozó összegzése szerint a megelőző év azonos időszakához képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás Európában. A 3,8 százalékpontos bővüléssel a hazai foglalkoztatási ráta már megközelítette a nyolcvan százalékot. Magyarország előre megy, nem hátra: a baloldali kormányok utolsó teljes évében hatszázezer fő fölé nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Ezzel szemben ezt az évet a havi nyilvántartás bevezetése óta a legalacsonyabb januári adattal indítottuk. Az elmúlt évtizedben elért eredményekkel megalapozott sikeres válságkezelés mellett ez a munkahelyteremtést célzottan támogató kormányzati programoknak is köszönhető.

– A bérek folyamatos növekedéséhez mire van szükség?

– Egy piacgazdaságban főként a kereslet és a kínálat alakítja a béreket, a versenyszféra kereseteit alapvetően a gazdasági folyamatok mozgatják. A kormány számára elsősorban a kötelező legkisebb keresetek érdemi emelése és az azt megalapozó adócsökkentés biztosít beavatkozási lehetőséget. Idén januártól további négy százalékponttal csökkentettük a munkáltatói terheket, ezzel lényegében megvalósult a kétezertizenhat végén megkötött bér– és adómegállapodásban rögzített nagyléptékű adócsökkentési sorozat.

Azt szeretnénk, hogy a dolgozók minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiről. A minimálbér idén januártól csaknem ötödével kétszázezer forintra emelkedett, így már felülmúlja az átlagbér kétezertízes szintjét. A kétszázhatvanezer forintra nőtt garantált bérminimum is erőteljes tolóhatást gyakorol a magasabb fizetésekre.

– Kik számíthatnak még emelt összegű bérre?

– Januártól csaknem húsz százalékkal vagy afölött nőtt az ápolók, bölcsődei és szociális dolgozók, a kulturális szférában foglalkoztatottak bére is. Február elején már megemelt fizetéseket utaltak a köznevelésben, a felsőoktatásban és a rendvédelemben is. A kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének továbbgyűrűző hatása, az egyre feszesebb munkaerőpiaci környezet és a közszféra bérfejlesztései nyomán kétezerhuszonkettőben ismét két számjegyű bérnövekedés várható Magyarországon.

– A bérnövekedés mellett még milyen egyéb juttatások emelkednek?

– A kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően számos kapcsolódó juttatás is nagymértékben emelkedett ja­nuár­-tól. Az emeléssel egyebek mellett a közfoglalkoztatási bér havi bruttó százezer forintra, a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forintra nőtt. Az álláskeresési járadék maximális összege havi kétszázezer forintra, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) maximális összege pedig havi nyolcvanezer forintra emelkedett.

– Fut esetleg jelenleg is valamilyen kormányzati ösztönző program?

– A kormány jelenleg is ösztönzi az új álláshelyek létrehozását, az álláskeresők elhelyezkedését, aminek a legfőbb eszköze a Vállalkozások munkaerő támogatása program. Ennek egyes tételei szintén a mindenkori minimálbérekhez kötötten alakulnak. Az újonnan kérelmezőknél, így az alacsony iskolai végzettségűek esetében a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás maximálisan igényelhető mértéke havi 193 ezer forintról 226 ezer forintra emelkedett. A fiatal szakképzetteknél az igényelhető támogatás legmagasabb összege havonta 438 ezer forintról 520 ezer forintra nőtt. A hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásánál 251 ezer forintról háromszázezer forintra ugrott a kérhető legnagyobb havi hozzájárulás.

– A pandémia nagyban befolyásolta a munkavégzést. Hogyan hatott ez a munkavállalókra és a vállalkozásokra?

– A legnagyobb változás egyértelműen a távmunkavégzés elterjedése volt. A legtöbben, mintegy hétszázezren kétezerhúsz tavaszán dolgoztak otthonról. Ez volt az eddigi csúcsidőszak, amikor a távmunka 16 százalékos arányt képviselt a hazai foglalkoztatásban. A KSH legutóbbi mérése tavaly ősszel már 6,2 százalékot jelzett, ami 280 ezer főnek felel meg. A tapasztalatok valószínűsítik, hogy ez a fajta munkavégzés a járványhelyzet utáni időszakban a korábbinál magasabb szinten stabilizálódik.

– Milyen költségvetési szabályok érvényesek azokra, akik távmunkában dolgoznak?

– A távmunka az elmúlt időszakban nemcsak a munkavállalók, családok egészségének védelmét, hanem a gazdaság stabilitásának megőrzését, a munkahelyek megtartását is szolgálta. A veszélyhelyzeti szabályozás megfelelő jogi keretet teremtett, érdemben mérsékelte az adminisztrációs terheket, rugalmasabbá tette az előírásokat. A távmunkát igénybe vevők nagy száma miatt az Országgyűlés is indokoltnak találta a bevált gyakorlat fenntartását.

A törvényi szabályozás értelmében a munkáltatónak és a munkavállalónak változatlanul munkaszerződésben kell megállapodnia a távmunkavégzésről, amely irányadó az újonnan bevezetett részbeni távmunkavégzésre is. Csökkent a távmunka adminisztrációja, az átalánydíj bevezetésével a munkaadónak a mindenkori minimálbér tíz százalékát nem szükséges tételesen, számla alapján elszámolnia. A távmunkában dolgozók így idén januártól akár havi 20 ezer forintot kaphatnak a feladataik ellátásával kapcsolatos kiadásokra, például a rezsire, az internetszolgáltatás költségeire.

– A részmunkaidőben dolgozók aránya mennyivel emelkedett?

– A számuk kétezerhúszban nőtt meg jelentősen, részben a munkahelyvédelmi támogatások-nak betudhatóan, de már tavalyelőtt év végére visszaállt a korábban jellemző, 320-350 ezer fő között ingadozó szintre. Vagyis a járvány hatása átmenetinek bizonyult e tekintetben, Magyarországon továbbra is a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás a jellemző.

– Milyen további munkaerőpiaci és vállalkozási programok vannak kilátásban?

– Fontos újdonság, hogy a Vállalkozások munkaerő-támogatása keretében február elsejétől havi százezer forintról 150 ezer forintra emeltük az újonnan igényelhető legmagasabb támogatási összeget. Egy álláskereső felvétele után így hat hónapon keresztül akár 900 ezer forint bértámogatást kaphatnak a munkáltatók. A megfelelő jogosultságok esetén ezen felül járhatnak még a kiegészítő támogatások is. A fiatal szakképzettek esetében az összes támogatás kilenc hónap alatt megközelítheti a 2,5 millió forintot.

A munkás-szállások építésére szánt újabb tizenötmilliárd forint hozzájárulás sorsáról születhet hamarosan döntés. A kisgyerekes szülők munkába állását a bölcsődei elhelyezés és a vállalkozóvá válás támogatásával is segítjük. A futó és újonnan induló programokról leginkább a Munka.hu oldalon érdemes tájékozódni. A továbbiakban is azon leszünk, hogy mindenki, aki szeretne, dolgozhasson, és az elvégzett munkáért tisztességes bért kaphasson Magyarországon.