A baloldal egyszer már kiárusította a nemzet vagyonát

Sok esetben a politikai és politikusi felelősségre vonás következmények nélkül marad, annak ellenére, hogy a választópolgárok erkölcsi felfogása igazságért kiált – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatón Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke. Kiemelte: a cél a jövőt illető jogalkotás és végrehajtás olyan ösztönzése, amely egyre inkább közelít a társadalom tagjainak igazságérzetéhez. A CÖF független szakértői számvevőszéki jelentésekre alapozva 2014 után jelentős tényfeltáró munkát végeztek a 2002 és 2010 közötti kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájával, illetve az álla-mi vagyonkezelői történések idején, 2010 előtt tanúsított kormányzati magatartásokkal, közrejátszásokkal kapcsolatban – tette hozzá.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi jelentéseinek megállapításai alapján kimondható, hogy a 2007-es vagyontörvény elfogadása nyomán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és elődszervezetei közötti vagyonmozgásoknál a 2010 előtti kormányzat – szándékolt, megfontolt, előre megtervezett módon – követhetetlenné tette a nemzeti vagyon sorsát – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője.

Elmondása szerint az ÁSZ a jelentésében (2007) megállapította: „A kormány előzetesen koncepcionális javaslatot nem tárgyalt, a gazdasági hatásokat nem számszerűsítették, nem készült hatástanulmány. Ennek következménye az el nem, illetve a törvényes határidőig el nem végzett feladatok, a jogszabályoknak való nem megfelelés, a felelősségre vonás elmaradása volt.”

Az ÁSZ jelentése továbbá rögzíti, a törvény előírásai ellenére e kötelező feladatokat nem hajtották végre, az elődvállalatoktól a felelős vezetőket büntetőjogi felelősségvállaló nyilatkozat nélkül, hiteles, auditált és aláírt mérleg elkészítése és leltározás nélkül engedték el. Kiemelten súlyos mulasztásként a törvényességi felügyeletért is felelős cégbíróság (a számviteli és a pénzügyi törvény előírásait be nem tartva) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) ötvenmillió forint jegyzett tőkével bejegyezte annak ellenére, hogy az MNV a cégjegyzékbe vétel idején nem rendelkezett auditált induló mérleggel.

Mint kiderült, az elhúzódó, vagyonkezelési botránnyá vált 2008-as sukorói telekcsere ügyé-ben 2017. június 8-án a Kúria jogerősen három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, az MNV egykori vezetőit (ugyanis Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején az MNV járt el az államot képviselve ebben a telekcsereügyben).

A vád szerint a telekcsere-szerződéssel csaknem 1,3 milliárd forintos kár érte volna magyar államot. Korábban az ÁSZ is amellett érvelt, hogy a szerződéskötéskor a közérdek nem állt fenn, és ezért nem volt szabályos a telekcsere-szerződés – tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán. Megjegyezte, ami a vagyonkezelő további sorsát illeti 2009-ben a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek javadalmazását korlátozták, az elérhető jövedelmet – törvényi szinten rögzítve – maximalizálták.

Kifejtette, hogy az ellenőrzéshez elengedhetetlen adatokat az MNV az ellenőrzés során nem biztosította az ÁSZ-nak, alaposan megnehezítve és zavarva az utólagos vizsgálatot. Az első hivatalos vagyonmérleg tehát, félrevezető módon, hamis adatokat tartalmazott, a felelősségre vonás azonban elmaradt. Az elődszervezetek hatályos szerződései vonatkozásában – az átadás során – több mint 3500 szerződésnek nyoma veszett, és az ötmillió forintot meg nem haladó értékű szerződéseket nem hozták nyilvánosságra, utóbbival megsértve a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alapvető jogot – fejtette ki a szóvivő.

Hangoztatta: 2010 előtt a kormányzó baloldal két ciklus alatt 190 társaság állami tulajdonhányadát adta el, a büdzsébe befolyó 750 milliárd forint jelentős része azonban mintha el is tűnt volna onnan. Ezért sem juthatott forrás a gazdasági válság idején a különböző társadalmi csoportok célzott támogatására, mint történik például napjainkban a leginkább kiszolgáltatott nyugdíjasok vagy a 25 év alatti, munkát vállaló fiatalok esetében.

Ma ugyanis a nemzet vagyont megvédi a magyar kormány, az megerősített alkotmányos védelmet élvez. Az Alaptörvény vonatkozó része kimondja, az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, amelynek kezelése és védelme a közérdeket szolgálja – zárta szavait ifj. Lomnici Zoltán.