Sikeres magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatok

Az Egyesült Államok a második legnagyobb befektetői csoport az országban: ezerhétszáz amerikai székhelyű vállalat százhatezer magyar munkavállalót alkalmaz – mondta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a kormány 88 amerikai vállalattal kötött befektetési együttműködési megállapodást 2015 óta, amelynek eredményeképpen 1,4 milliárd dollár befektetés érkezett az Egyesült Államokból. Hangsúlyozta: 2010 és 2020 között 68 százalékkal növekedett a magyar–amerikai kereskedelem volumene, sikertörténetnek nevezte a magyar-amerikai üzleti és gazdasági együttműködést. Az Egyesült Államokba irányuló magyar export 2020-ban elérte a 3,6 milliárd dollárt, amely 86 százalékos növekedés 2010-hez képest. Még sosem volt magasabb az Amerikába irányuló magyar export, mint 2021 első hét hónapjában. A külügyminiszter rámutatott: az AmCham 2021 és 2025 közötti időszakra szóló stratégiai munkaterve négy területre összpontosít: digitalizáció, innováció, termelékenység, fenntarthatóság. Ezek nagyrészt megegyeznek a magyar kormány céljaival, ezért ezek képezhetik az együttműködés alapjait a jövőben.

A tárcavezető felidézte a 2020. márciusi gazdaságpolitikai vitákat, ahol kormány a munkahelyek megtartása mellett döntött, és a legnagyobb befektetésélénkítési programot állította össze. Ennek eredményeképpen 1435 vállalat hajtott végre befektetést hazánkban, és vállalta, hogy nem szüntet meg munkahelyeket. Tavaly ezerhétszázmilliárd forint befektetés érkezett, amellyel 270 ezer munkahelyet mentettek meg.

Elmondta, 2020-ban folytatódott a kormányzati befektetésélénkítési program: a kormány tavaly tizenöt megállapodást írt alá amerikai vállalatokkal, amely kétszázhúszmillió dolláros befektetési volument jelentett, így az amerikai cégek teremtették a legtöbb új munkahelyet – közölte.

A miniszter kiemelte: hazánkban sosem volt még ekkora növekedés egy negyedéven belül, mint 2021 második negyedévében, amikor tizennyolc százalékkal nőtt a gazdaság. Most dolgoznak a legtöbben az országban a rendszerváltás óta, és a gazdaság nyáron elérte a járvány előtti teljesítményét, ezzel másfél éves előnyre tett szert a globális gazdasággal szemben – mondta. A magyar kormány egyik vállalása volt, hogy egymillió munkahelyet teremt 2010 és 2020 között, a másik, hogy több munkahelyet hoz létre, mint amennyit elveszített a járvány miatt, és mindkét ígéretet teljesítette – hangsúlyozta. A célkitűzések között említette, hogy a magyar felsőoktatásnak versenyképesebbnek kell lennie a digitalizációban. Az ösztöndíjas PhD hallgatói helyek számát ezerkétszázról kétezerre növelték.

A kormány 2021-2026 között 4,9 milliárd dollárt, azaz négyszer annyit költ a felsőoktatás modernizációjára, mint korábban. További 1,2 milliárd dollárt fordítanak kutatás-fejlesztésre és nemzeti laboratóriumok létrehozására, illetve 560 millió dollárt a szakképzési rendszer modernizációjára.