Csökkentheti a tervezett hiányt a teljes összegű 13. havi nyugdíj kifizetése

Ennek, valamint az idei első részlet tényadatának (77,6 milliárd forint) fényében a 2023-ra tervezett újabb plusz egyheti folyósítás megközelítőleg nyolcvanmilliárd forintjába kerülhet az államkasszának. Kiemelte: a fenti összegek természetesen hiánynövelő tételek, mivel nincs 13. havi járulékfizetés.

A 2022-es költségvetést egy viszonylag magas, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el a parlament, amely azonban több jelentős tételt (például gyermeket nevelők szja-visszatérítése) még nem tartalmaz. Mivel azonban a költségvetés bevételei a vártnál vélhetően kedvezőbben alakulnak, mégis lehetséges, hogy marad némi mozgástér az 5,9 százalékos hiánycél eléréséig. Ennek a magyarázata a vártnál gyorsabb idei gazdasági növekedés, illetve magasabb infláció – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A gazdasági növekedést a 2022. évi költségvetési törvény idén 4,3, jövőre pedig 5,2 százalékra becsülte, az eddigi adatok szerint azonban az idei bővülés meghaladhatja a 7 százalékot. A 13. havi nyugdíj felének a fedezéséhez – minden más változatlansága mellett – számításaink szerint 0,8 százalékponttal magasabb növekedésre van szükség – magyarázta. Szeptemberi előrejelzésünkben 5,4 százalékos hiányra számítottunk 2022 vonatkozásában, azaz a GDP 0,5 százalékának megfelelő mozgásteret találtunk az 5,9 százalékos hiánycélig.

Regős Gábor hangsúlyozta: ez mintegy 250 milliárd forint, amely tehát elegendő fedezetet nyújt a 13. havi nyugdíj kiegészítésére, sőt, mivel ennek egy részét a nyugdíjasok elköltenék, az fogyasztást terhelő adók formájában részben visszaáramlana a költségvetésbe, így a tényleges hiánynövekedés a becsült 160 milliárd forintnál kisebb lenne. Amit a döntéshozónak mérlegelnie kell, hogy nem lenne-e célszerűbb ezzel az összeggel a költségvetés hiányát – és így végső soron az államadósságot – csökkenteni.