Gazdaság
A magyar üzletekben növelni kell a hazai sertéshús arányát
A kiskereskedelmi láncokban az itthoni termékek kizárólagossága nemcsak a hazai sertéságazatot erősítené, hanem a fogyasztók számára nagyobb biztonságot is garantálna
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) követendő példának és mind az élelmiszerlánc szereplői, mind a fogyasztók számára előnyösnek tartaná, ha Magyarországon csak magyar előállítású friss sertéshúst árulnának – jelezte tegnapi közleményében a szervezet.
A NAK példamutatónak tartja a Penny Marketet is magába foglaló második legnagyobb német élelmiszer-kiskereskedelmi lánc, a REWE cégcsoport bejelentését, miszerint németországi üzleteikben 2022 nyaráig 95 százalékra növelnék a teljes mértékben német eredetű friss sertéshús arányát, valamint emelnék az állattenyésztőknek fizetendő garantált minimum beszerzési árat. A kamara felhívja a Magyarországon működő kiskereskedelmi áruházláncok figyelmét, hogy kövessék ezt a példát, és friss sertéshúskínálatukat akár teljes mértékben a Magyarországon hizlalt és levágott sertések húsára alapozzák.
A REWE-csoport 2022 nyaráig oly módon kívánja átalakítani a hazai áruk arányát, hogy már a malacok fialtatásától kezdve a felnevelésükön, a hizlaláson, a vágáson át egészen a feldolgozásig minden folyamatnak Németországban kell megtörténnie. A cégcsoport 2020 végén is tett egy hasonló bejelentést, akkor a sertéstartóknak az afrikai sertéspestis okozta exportválság előtti felvásárlási árakat garantálta. Iparági értesülések szerint a konszern 2021 szeptemberétől ezt a többletkifizetést még egy alkalommal megemelné.
A Magyarországon működő kiskereskedelmi áruházláncok hasonló lépése nemcsak a magyar sertéságazatot erősítené, de a szigorú hazai állategészségügyi és higiéniai szabályozások és hatósági ellenőrzések révén a fogyasztók számára nagyobb biztonságot, a kiemelkedően jó minőségű hazai gabonára alapozott takarmányozás folytán magasabb minőséget is garantálna – írta közleményében a NAK.
Több hallgató, új kihívások az agrárképzésben
Az agráriumnak ma több kihívásra is választ kell adnia, egyebek mellett a globális éghajlatváltozás következményeire, a hatékony élelmiszer-termelés feltételeinek megteremtésére, valamint a természeti erőforrások és a véges termőterületek fenntartható használatára – mondta Nagy István agrárminiszter Gödöllőn tegnap a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) évnyitó ünnepségén.
Gyuricza Csaba rektor ünnepi beszédében arról beszélt, hogy a MATE megalakítása után idén 24 százalékkal több hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az agrár-felsőoktatásban; a tavalyi 2616-hoz képest 3244.
(JL)
Növekszik a beruházási kedv az állattartásban
A célzott támogatásoknak köszönhetően növekszik a beruházási kedv az állattartásban – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára tegnap az MTI szerint Kisteleken, az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok támogatói okiratainak átadásán. Farkas Sándor emlékeztetett arra, a rendkívüli érdeklődésére való tekintettel a pályázat eredetileg meghirdetett ötvenmilliárd forintos keretösszegét 260 milliárd forintra emelték.
Eddig 621 fejlesztés támogatásáról döntöttek, még a korábban tervezetnél is nagyobb, 290,5 milliárd forintos összegben – tette hozzá. Farkas Sándor leszögezte, a kormány fontos célja a magyar élelmiszeripar fejlesztése a minél nagyobb feldolgozottsági szintű, minőségi termékek előállítása érdekében.
(JL)
