Gazdaság
Nőtt májusban az ipari termelés
A döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése több mint negyven százalékkal emelkedett, a jelentős bővüléshez a feldolgozóipar minden alága hozzájárult
Az előző hónaphoz viszonyítva 3,4 százalékos volt a kibocsátás szezonálisan és munkanappal kiigazított emelkedése – erősítette meg az előzetes adatokat második becslésében tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az MTI-hez eljuttatott közleményből kiderül, hogy az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 40,6 százalékkal nőtt, a jelentős bővüléshez a feldolgozóipar minden alága hozzájárult.
Átlagon felüli volt a járművek és a villamos berendezések gyártásának 81,1 százalékos, illetve 73,3 százalékos növekedése, míg a legkevésbé a gyógyszergyártás emelkedett, 1,1 százalékkal – tette hozzá a hivatal. A feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő és ezzel a legnagyobb súlyú járműgyártás termelésének kiugró növekedése elsősorban a tavaly májusi gyárleállások, illetve az egy műszakos munkarend okozta alacsony bázis eredménye.
A tavalyi brutális visszaesés miatt a járműipar májusi kibocsátása még 15 százalékkal elmaradt a 2019. májusitól, miközben a feldolgozóipar átlaga csak 4 százalékos lemaradást mutat, azt követően, hogy áprilisiban elérte a két évvel korábbi termelési szintet.
A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 23,8 százalékkal nőtt, amivel 2,4 százalékra megközelítette a tavalyelőtti szintet, amelyet áprilisban 14,8 százalékkal lépett túl. A feldolgozóiparból mintegy 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 14,7 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a belföldi eladások növekedésének köszönhetően, így szerény 1,2 százalékkal felülmúlta a 2019-es termelését.
A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A járvány a külkereskedelmet érintette érzékenyebben
Bár az áruforgalmi egyenleg csaknem 700 milliárd forinttal javult tavaly 2019-hez képest a koronavírus-járvány hatására, a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege több mint ezermilliárd forinttal romlott 2020-ban az azt megelőző évhez viszonyítva – hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb kiadványában, amelyben a külkereskedelem helyzetét elemezte.
Az összefoglalóban – amelyet az MTI-nek szerdán juttattak el – kiemelték: a nettó export 2,1 százalékponttal járult hozzá a GDP volumencsökkenéséhez 2020-ban. Kovalszky Zsolt, a KSH külkereskedelem-statisztikai főosztályának vezetője a közlemény szerint megjegyezte, hogy az áruforgalmi egyenleg 0,3 százalékponttal fékezte a gazdasági visszaesést, míg a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg 2,4 százalékponttal növelte azt.
(JL)
