Digitalizálódik a kincstár

– Több évtizedes szakmai tapasztalat után is kihívásnak találta a Magyar Államkincstár elnöki posztját? Tulajdonképpen mi motiválta, hogy elvállalja ezt a feladatot?

– Ezt a pozíciót a szakma csúcsának tartom. A Magyar Államkincstár rendkívül széles spektrumú, összetett és bonyolult intézmény, és tudtam, hogy nagy kihívás előtt áll az informatikai fejlesztések terén. Azt gondoltam, hogy ez egy embert próbáló feladat, én pedig szeretem a kihívásokat. Amennyiben bennem látják azt a személyt, aki ebben sikert tud elérni, akkor erre csak igent lehet mondani. Világéletemben a bankszektorban dolgoztam, kilenc évig a Diákhitel Központ vezetőjeként volt már kapcsolatom a kincstárral. Remélem, hogy a korábbi munkáim során bennem felgyülemlett tudás előnyt jelenthet, mert én más szemléletű vezetési stílust képviselek, mint elődeim.

– Ön miben különbözik az előző elnököktől?

– Mindig nyitott ajtónál dolgoztam, itt is ugyanezt fogom tenni, ha valakinek gondja van, akkor szeretném, hogy keressen meg a problémájával. Ezért már április végén elkezdtem egy országjáró körutat, hogy megismerhessem a megyéknél dolgozó munkatársaimat is, hiszen a kincstár hatezer fős szervezetéből háromezer kollégám a megyéknél dolgozik. Egy belső átalakítási folyamatot másképp nem lehet sikeresen levezényelni, csak úgy, ha az abban résztvevőket nyíltan és folyamatosan tájékoztatja az ember. A legfontosabb szerepem a Magyar Államkincstár elnökeként, hogy tempót váltsunk, hogy ne csak odaérjünk az előttünk álló hídhoz, hanem át is menjünk rajta.

– Nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kincstárral szemben támasztott legfőbb követelmény az, hogy a 21. századnak meg­felelő informatikai biztonságot nyújtson. Ez azt is jelenti, hogy ezen a területen voltak hiányosságok?

– Nem voltak hiányosságok, de a gyors technikai fejlődés miatt egyes korszerűtlenné váló eszközöket le kell cserélni. Ezért szükséges az elavult informatikai eszközök és rendszerek folyamatos kiváltása a 21. század követelményeinek megfelelő, a biztonsági szempontból is magas színvonalú megoldásokkal. A Magyar Államkincstár már május elsejével sikeresen bevezette az új multidevizás számlavezető rendszerének első fázisát, az ehhez kapcsolódó online banki ügyfélalkalmazással együtt. Az üzemszerű működés a tervek szerint 2022. január 1-jével fog elindulni.

– A közvélemény előtt meglehetősen ismeretlen fogalom a multidevizás számlavezető kifejezés. Mit takar ez az új rendszer?

– Az új rendszer egy új korszerű technológiai alapon működő, folyamatos (7/24/365) tevékenységre képes multidevizás számlavezető rendszer. Az új szisztéma egyik legnagyobb erénye az lesz, hogy megfelelő azonosítás után minden kincstári számlával rendelkező ügyfél online kapcsolódhat hozzá. Megteremtődik az utalások valós idejű ellenőrzési lehetősége is.

Az új rendszer alkalmas lesz arra, hogy a kincstár által küldendő, nagy tömegű csoportos utalások esetében a korábbi T+1 napos, azaz tranzakció benyújtását követő napi teljesítést egy napon belüli utalás váltsa fel, és már lehetővé vált, hogy a Magyar Államkincstár ne csak a fogadói, hanem a küldő oldalon is csatlakozhasson az Azonnali Fizetési Rendszerhez.

Mindehhez kapcsolódik egy jól átlátható, többfaktoros belépési azonosítással rendelkező, korszerű ügyfél front-end szolgáltatás, amelynek egyik nagy előnye, hogy az aktuális számlaegyenleg és számlaforgalom (számlatörténet) valós időben, online elérhetővé válik. Az új rendszer bevezetésének köszönhetően további fejlesztéseket tudunk megvalósítani a közeljövőben, amelyek elsősorban az Azonnali Fizetési Rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások, mint a másodlagos azonosítók és a fizetési kérelem szolgáltatások bevezetése.

– A Magyar Államkincstár mint a közpénzek felhasználásának felelős őre, több mint kétszáz különféle állami feladatot lát el. Melyeket lehetne a legfontosabbak közé sorolni?

– Mi utaljuk ki minden hónapban a 2,5 millió nyugdíjasnak a járandóságát, és havonta 1,3 millió családnak folyósítunk költségvetési juttatásokat. A családvédelmi akcióterv számos elemének folyósítása szintén a kincstáron keresztül zajlik, így többek közt a KRESZ- és nyelvvizsgadíj, az otthonfelújítási, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása. A kincstáron keresztül bonyolódnak az európai uniós támogatások kifizetései is, a Magyar Államkincstár végzi több mint kilencszázezer közszférában dolgozó alkalmazott munkabér-számfejtését. Mindezeken túl országos hálózatban történik a lakossági állampapír-értékesítés zöme, a több mint 520 ezer állampapírszámla vezetésének ellátásával.

– Mint ahogy ön említette, a Magyar Államkincstár végzi több mint kilencszázezer állampolgár munkabérének számfejtését. Mondhatjuk azt, hogy ez már klasszikus banki működésnek számít?

– Nem kifejezetten. Európában egyedülállóan a kincstár elkészíti a számfejtést (fizetési jegyzéket, utalási állományokat és listákat), majd átadja az intézménynek, amely elutalja a munkabéreket. Az illetményszámfejtés során egyébként még minden más, tehát a közszféra dolgozóinak gyes, gyed, táppénz és minden egyéb hóközi számfejtése is a kincstár feladata.

Ez az a terület, ahol az elindult átalakítási folyamat meghatározta útirányként azt az egyszerűsítést, hogy ne minden megyeszékhelyen történjen számfejtés, hanem úgynevezett szolgáltatóközpontokból lássák el a feladatokat, hiszen az informatika bárhonnan elérhető. Nem fordulhat ugyanis elő, hogy az említett kifizetésekhez a szükséges összeg ne az adott határnapon álljon rendelkezésre az érintett intézmények részére.

– A tavalyi évi Egységes Kérelem (EK) kifizetései hogyan zajlanak?

– A vonatkozó európai uniós előírások szerint a 2020. évi Egységes Kérelem keretébe tartozó támogatási intézkedések esetén 2021. június 30-ig kellett a kifizetéseket teljesíteni az arra jogosult ügyfelek részére. A kincstár alapvető a célja a minél gyorsabb ütemű, minél nagyobb összegű és minél több ügyfelet érintő kifizetések teljesítése. A 2020. évi EK keretében teljesített kifizetések összege meghaladja az 535 milliárd forint összeget, a támogatások döntő részének kifizetése – a végkifizetési határidőt megelőzően – április–május hónapban megtörtént.

– Hogyan halad a modernizáció? Mi a legfrissebb újításuk a kifizetőügynökség területén?

– A gazdálkodókkal való hatékony kommunikáció elősegítése érdekében, a modern technológiákban rejlő lehetőségek minél jobb kiaknázására a kincstár mobilapplikációt fejlesztett ki és tett ingyenesen elérhetővé a 2021. évi EK benyújtásával egyidejűleg.

A mobilGAZDA elnevezésű alkalmazás segítségével a gazdálkodók valós időben és közvetlenebb kommunikációs csatornán keresztül informálódhatnak a Közös Agrárpolitika támogatásai kapcsán jelentkező lehetőségekről és kötelezettségekről. Emiatt az információcsere felgyorsulhat, a kérelmek pontosabbá válhatnak, ami elősegíti a gördülékenyebb kérelemkezelést. Az alkalmazás nagy népszerűségnek örvend: már több mint kétezer felhasználó töltötte le az applikációt.

– A költségvetés tervezésében mekkora a kincstár szerepe?

– A kincstár szerepe kettős: egyrészt folyamatosan információt szolgáltatunk a Pénzügyminisztérium részére a költségvetés és a Kincstári Egységes Számla egyenlegéről, a teljesült és várható kiadásokról és bevételekről. Ezekhez kapcsolódóan riportokat készítünk, adattárházat működtetünk, és vezetői döntéseket támogató dashboardokat, azaz adatvizualizációs eszközöket üzemeltetünk.

Ezzel támogatjuk a költségvetés tervezésének folyamatát is. Másrészt a költségvetés tervezésének részletes lebontása az elemi költségvetés, illetve az ennek végrehajtásáról készülő elemi beszámoló, amely adatokat a kincstár által üzemeltetett információs rendszerbe gyűjtjük be a központi és az önkormányzati alrendszerből is, és dolgozzuk fel. Ez az alapja a költségvetés végrehajtásának. Tavaly a Magyar Államkincstár a központi költségvetés végrehajtásának alapintézményeként 28 414 milliárd forint kiadási előirányzat nyilvántartását végezte.