Az év elején sem lassult a bérdinamika

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott jelentése szerint januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidejű alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője közleményében kiemelte, hogy idén is erősen kezdett a bérdinamika, a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére a várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek január­ban.

A továbbra is a megszokott módon üzemelő szektorokban változatlanul erőteljes a béremelkedés, az egészségügyben pedig ezen belül is csaknem harminc százalékkal emelkedtek a keresetek. A Takarékbank szerint idén 8,5 százalékot elérő bérnövekedés és 4,5 százalékos reálbér-növekedés lehet. Az év második felében az esetlegesen várható újranyitás pedig erőteljesen felfele mutató kockázatot jelent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is előre bocsátotta, hogy a minimálbér-emelés januári elmaradása ellenére továbbra is majdnem két számjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH januárban. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy a statisztika a teljes munkaidőben dolgozók béralakulását veszi figyelembe, a koronavírus második hulláma során januárban azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra. Ebben a folyamatban elsősorban azok a szektorok érintettek, amelyek eleve átlag alatti bérezést mutattak.

Ennek következtében az össztételhatás vélhetően felfelé húzta a béreket, ahogy az is, hogy éves összevetésben az alkalmazottak száma 2,5 százalékkal csökkent. A költségvetési szférában messze átlag feletti volt a bérdinamika januárban. Ebből már szinte egyértelműen kiderül, hogy az össztételhatás mellett az állami szférában zajló tervezett bérrendezések mozgatták a bérdinamikát.

Az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások folyamatos erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet. Virovácz Péter a hónapok előre haladtával a bérdinamika fokozatos lassulására számít a bázishatások következtében, év végére pedig 4,5-5 százalék közelébe süllyedhet a mutató.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágnak vezetője számára a keresetek januári magas emelkedése mindenképpen pozitív meglepetést jelent, ennél jóval alacsonyabb mértékű növekedésre lehetett számítani. A versenyszférával szemben a közszféra nagyobb emelkedésében fontos szerepe volt néhány kiemelt csoport, például az orvosok béremelésének – mutatott rá.

A következő hónapok statisztikái a minimálbér-emelés februári időpontja miatt lesznek érdekesek: mennyire előlegezték meg ezt a cégek januárban, és így mennyire volt a februári emelés effektív – vetette fel a szakember. A bérek emelkedése a korlátozások feloldása után segítheti a gazdaság ismételt növekedési pályára állását a fogyasztás bővülésén keresztül, tette hozzá.