A világjárvány alatt is zajlanak a beruházások

Kiemelte: a telekommunikációs világ egyik óriása, a Huawei budapesti beruházása már a harmadik Magyarországon. A fővárosban legalább száz magyar mérnököt foglalkoztató k+f központ jön létre – mondta. A tárcavezető mérföldkőnek nevezte a beruházást a keleti nyitás stratégiája és a magyar gazdaság dimenzióváltásának szempontjából. Szijjártó Péter elmondta: az új k+f központ középpontjában a mesterséges intelligencia, a streaming, a képfeldolgozási és jeltovábbítási technológiák, valamint a rendkívül nagy méretű elosztórendszerek állnak. A fejlesztés lehetőséget ad Magyarország és a magyar műszaki-mérnöki tudás hírnevének öregbítésére.

Kiemelte, hogy a Huawei volt az első kínai vállalat, amellyel Magyarország stratégiai megállapodást kötött hét évvel ezelőtt, a beruházásokban eddig is aktív Huawei infrastruktúrájára pedig nagymértékben támaszkodnak a magyar telekommunikációs piac szereplői. A vállalatóriás Kínán kívüli legnagyobb logisztikai központját is Magyarországon üzemelteti. Fontosnak nevezte, hogy a vállalat a világjárvány alatt is jelentős magyarországi beruházást jelent be, és köszönetet mondott a cégnek a járvány elleni védekezéshez nyújtott adományaiért. Kitért arra: a keleti nyitás stratégiájával tíz év alatt 22 százalékkal nőtt a keleti magyar export, 25 százalékkal pedig a kereskedelmi forgalom. Tavaly a Magyarországra érkezett beruházási érték hatvan százaléka Keletről érkezett, és az új munkahelyek negyven százaléka is keleti cégekhez kötődik.

A stratégia egyik legfőbb célja a szoros, pragmatikus, a kölcsönös előnyökre épülő együttműködés a Kínai Népköztársasággal. Az elmúlt tíz évben ötmilliárd dollárnyi kínai beruházás érkezett az országba, a kínai cégek 15 ezer magyar dolgozót foglalkoztatnak és nyolc kínai stratégiai partnere van Magyarországnak – sorolta a miniszter. Érthetőnek nevezte, hogy Magyarország első uniós országként csatlakozott az Egy övezet – egy út kezdeményezéshez, illetve első külföldi szuverén szereplőként sikeres kötvénykibocsátást tudott végrehajtani a kínai kötvénypiacon. Magyarország és Kína gazdasági, politikai, kulturális, vagy oktatási együttműködése soha nem volt olyan jó, mint jelenleg: tavaly Kína a tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere lett Magyarországnak.

A tárcavezető részt vett a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás okiratátadó ünnepségén is, ahol elmondta, hogy kilenc magyar vállalat részesült vissza nem térítendő támogatásban nyugat-balkáni beruházáshoz, hogy az ott megtermelt profittal a magyar gazdaságot erősítsék, a belföldi működésüket fejlesszék és újabb munkahelyeket teremtsenek.

Nógrád megyében 3250 munkahelyet véd meg a versenyképesség-növelő program, a térségben tizenkét vállalat kötelezte el magát beruházások megvalósítása mellett – mondta Szijjártó Péter Rétságon, amikor a főként autóipari alkatrészeket gyártó AFT Hungary Kft.-nek átadta a támogatói okiratot. Hozzátette: összesen 6,3 milliárd forint értékben jön létre beruházás a megyében, amelyhez a kormány 2,8 milliárd forint támogatást biztosított. Szintén Romhányban mondta, hogy Magyarországot bő egy évtizede még ledöntötte volna a lábáról egy mostanihoz hasonló járvány okozta válság, mára azonban a gazdaság életerőssé vált, és ennek a Zalakerámia Zrt. több mint 22 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházása is fontos értékmérője. Szijjártó Péter kiemelte: a Zalakerámia 2021-2025 között tervezi megvalósítani beruházását, amellyel cég a térség meghatározó burkolóanyag-gyártójává válik. A bővítés részeként megépül egy új gyár, modernizálják a jelenlegi technológiát, és egy logisztikai bázist is kialakítanak Romhányban.