Gazdaság

Magyar termékekkel a mezőgazdaságért

Meg kell becsülni a magyar agráriumot, élelmiszeripart és annak valamennyi dolgozóját azzal is, hogy hazait vásárolunk és fogyasztunk – mondta lapunknak Győrffy Balázs

A nehézségek ellenére jól vizsgázott a magyar mezőgazdaság, dacára annak, hogy a tavaszi fagyok, az aszály, a madárinfluenza- és az afrikai sertéspestisjárvány egyaránt sújtotta az agráriumot, a koronavírus mellett. A szabadtéri piacok nyitva tartása biztonsági és gazdasági szempontból is kiemelten fontos. Ezekről is beszélt lapunknak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Magyar termékekkel a mezőgazdaságért
A járvány idején nagy szerepe van az érintkezésmentes, rövid ellátási láncnak
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Hogyan értékeli az eddigi mezőgazdasági eredményeket, első­sorban a szántóföldi növények és a zöldséggyümölcs-ágazat területén?

– Általánosságban elmondható, hogy a vírushelyzet nehézségei ellenére a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nagyon jól helytállt az év eddigi szakaszában, és reményeink szerint ez a teljesítmény a továbbiak­ban is fenntartható marad. Pedig a koronavírus-járvány mellett több csapás is érte az ágazatot. Itt voltak a súlyos tavaszi fagyok, a tavaszi aszály, a madárinfluenza és az afrikai sertéspestisjárvány is. A vírushelyzet miatt hektikus piaci mozgások és értékesítési nehézségek is adódtak. A lehetőségekhez mérten ezeken mind úrrá tudott lenni az ágazat, ami nem kis teljesítmény. Átfogó elemzés még nem készülhetett az évről, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a későbbiekben publikálja majd az exportadatokat. A szántóföldi növények közül az őszi káposztarepcét viselte meg legjobban a tavaszi aszályos időjárás, az elmúlt időszak leggyengébb termését hozta, a tavalyinál csaknem húsz százalékkal alacsonyabb termésátlaggal. Az őszi búza vetésterülete 899 ezer hektár volt, idén mintegy 4,7 millió tonna termett. Nehézséget okozott a betakarításkor a sok csapadék, ami ugyanakkor a tavaszi vetésű növényeknek kedvezett, azok jó állapotban vannak, a kukorica és a napraforgó is szépen fejlődött. A hazai zöldség­gyümölcs-fogyasztás tekintetében felemás kép alakult ki a Covid-helyzet miatt. Egyrészt csökkent az importáruk behozatala, ami kedvezett a hazai termékek piacra kerülésének, de mindez sajnos együtt járt a zöldségfogyasztás tizenöt–húsz százalékos csökkenésével és a nyomott európai piaci árak miatt több fontos terméknél az alacsonyabb termelői árakkal is. A gyümölcstermést a tavaszi fagykárok megtizedelték, aminek következtében az elmúlt húsz év egyik legalacsonyabb terméseredményével számolunk, és ez meglátszik a magas fogyasztói árakon is. A legnagyobb területen termesztett gyümölcsünk az alma, amely jó években csaknem kilencszázezer tonnát is tud produkálni, de idén az előzetes becslések alapján mindössze háromszáz–háromszázötvenezer tonnát terem országosan.

– Éledezik az állattenyésztési ágazat?

– Az állattenyésztésben a tejpiac helyzete április–májustól folyamatosan javul, a nyerstej átvételi árának csökkenése nem haladta meg a szokásos nyári termelési csúcsokhoz köthető, előző években tapasztalt mértéket. Ez az érték gyakorlatilag két hónapja stagnál, egyes piaci szereplők lassú emelkedésre számítanak a következő időszakban. A húsmarhapiacon megkezdődött a borjúválasztási időszak, az első szállítmányok elindultak Törökországba. A koronavírus-járvány és az exportpiacokon jelentkező fogyasztáscsökkenés miatt Magyar­országon az élő vágósertés árában folyamatos lassú csökkenés figyelhető meg. A koronavírusos-fertőzések számának növekedésével ez a trend folytatódni látszik. Magyarország rövidesen visszakapja madárinfluen­za-mentes státuszát, ezt követően várhatóan újraindulhat az export a délszláv, illetve a keleti régiókba. Elsőként a kevésbé értékes húsrészek exportja lendülhet fel, a mellfilépiac számára ez még nem jelent megoldást. A piacra túlkínálat jellemző, ebből adódóan alacsonyak a felvásárlási árak. Az unió báránypiacán az elmúlt hetekben kissé enyhült a kereslet, megtörve ezzel a korábbi hetekre jellemző piaci lendületet, de a kínálat továbbra is korlátozott.

– Emellett az sem segített a mezőgazdaságnak, hogy az ágazat a megszokottnál is nagyobb munkaerőhiánnyal küszködött, amit a tárca a Munkaszuret.hu oldal elindításával kívánt mérsékelni. Milyen a munkaerőpiaci helyzet a járvány második hullámában?

– A magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tapasztalható munkaerőhiány nem új keletű, ez az elmúlt években is megfigyelhető volt, és évről évre egyre nagyobb problémát okoz. A nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása Magyarországon havonta átlagosan mintegy hatvan–hetvenezer fő idényjellegű foglalkoztatását igényli. A járvány ezt a meglévő problémát erősítette fel, főként azokban a nagy kézimunka-igényű ágazatokban, ahol a kampányidőszakokban nagyobb számú, jellemzően külföldi idénymunkást foglalkoztatnak. A NAK kezdeményezésére megnyitott határok segített ezen az áprilisban kialakult helyzeten, így a spárga kivételével nem volt olyan kultúra, amit nem sikerült teljes egészében betakarítani. A nyár végi és őszi időszakban a legnagyobb számban a gyümölcs és szőlő betakarítása igényli a kézimunkaerőt. Ugyanakkor a gyümölcságazatban a tavaszi fagykárok okozta kiesés miatt nagyon alacsony a termés, így kevesebb szedőmunkásra van szükség a betakarításhoz. A tavaszi időszakban bevezetett kormányzati intézkedések sok oldalról segítették az ágazatot, és az esetleges újabb korlátozások idején ezek a megoldások már rutinszerűen alkalmazhatóak lesznek, így komolyabb fennakadásokra nem számítunk. Ezt erősíti az a tény is, hogy a legtöbb mezőgazdasági munkacsúcs október végéig befejeződik, és csak márciusban indul újra. A növény- és gombaházi kertészet és az állattenyésztés más jellegű, de ott igyekeznek a gazdálkodók állandó munkaerővel megoldani a feladatokat.

– A kormányzati segítségek mellett az Agrárminisztérium elindította a Válaszd a hazait! kampányt, amely elsősorban a mezőgazdasági kistermelők anyagi helyzetén, hosszabb távon pedig a magyar agrárium termelékenységén kíván javítani. Hogyan szerepel a kampány?

– A koronavírus-járvány nagyon fontos tanulsággal szolgált világszerte: rávilágított arra, mennyivel kiszolgáltatottabb egy társadalom, ha valamilyen fontos termékből nem képes önerőből kielégíteni a szükségleteit. Nekünk ebből a szempontból szerencsések az adottságaink: minden alapvető élelmiszert elő tudunk állítani, Magyarország a népességének akár a másfélszeresét is élelmezni tudná. Ez egy hatalmas kincs és erőforrás, meg kell becsülnünk a magyar mezőgazdaságot, élelmiszeripart és annak valamennyi dolgozóját azzal is, hogy hazait vásárolunk és fogyasztunk. A kamara messzemenően támogatja a kampány céljait, egyetért annak szükségszerűségével. A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idején, április második felében mi is indítottunk egy kampányt, Én is hazait vásárolok! címmel. Fontos a fogyasztók, a magyar lakosság figyelmének felhívása arra, hogy a hazai termékeket válasszák. Ez mindannyiunk nemcsak rövid, hanem hosszú távú érdeke is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldetésnyilatkozatában is megfogalmazta a magyar agrár- és élelmiszergazdaság érdekeinek kiemelt képviseletét. Ennek szellemében rendszeresen, különböző kezdeményezésekkel népszerűsítjük a hazai előállítású zöldségeket, gyümölcsöket, élelmiszertermékeket és ösztönözzük ezek megvásárlását, fogyasztását. A kamara részéről a közösségi médiában, online hír- és receptoldalakon, nyomtatott újságokban, magazinokban bemutattuk a „másik” oldalt, alapanyag-termelő hazai gazdálkodókat és élelmiszer-előállítókat is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon termelt alapanyagokból, magyarországi feldolgozóknál vagy kistermelőknél készült termékeket vegyenek a fogyasztók, hogy ezeket a termékeket keressék. Ugyanis ezek megvásárlásával valamennyi állampolgár tudja segíteni a hazai gazdálkodókat, előállítókat, feldolgozókat, vállalkozásokat és az őket kiszolgáló cégeket, dolgozókat is. Kérjük, hogy aki még nem kötelezte el magát a magyar termékek mellett, hosszú távon mellettük döntsön, és vegyen hazait, akár az élelmiszer-webáruházban, akár a közeli boltban vagy a piacon. Mindemellett az elmúlt időszakban több kiskereskedelmi lánc vezetőivel – például az Auchanéval, a Tescóéval, a SPAR-éval, a Pennyével, de megyünk a többiekhez is – külön-külön megbeszéléseket folytattunk, hogy ösztönözzük őket arra: minél több hazai terméket árusítsanak. Törekvésünk, hogy hatékonyabbá váljanak a hazai előállítók piaci értékesítési lehetőségei, a jelenleginél is jobban előtérbe kerüljenek.

– Egy nemzetközi felmérés szerint világszerte az alkoholtartalmú termékek közül leginkább a kézműves, prémiumkategóriájú alkoholos italok, azon belül is a kisüzemű sörök voltak a legkeresettebbek a karantén alatt, míg ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a gyümölcslevek iránti igény is. Mennyire jellemző ez a tendencia Magyarországon?

– A koronavírus-járvány, illetve annak gazdasági hatásai az italgyártást és –kereskedelmet is érintették. A veszélyhelyzet idején az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jeges teák eladott mennyisége visszaesett a kereskedelmi egységekben, illet­ve a vendéglátóiparban időszakosan lényegében lenullázódott. A Gfk Hungária Piackutató Intézet júniusi beszámolója szerint az alkoholos italok közül legnagyobb mértékben a sör és a fehérbor vásárlása nőtt. Több kisüzemi sörfőző tagunk számolt be arról, hogy elveszítette a nagykereskedelmi piacát, a hordós eladások jelentősen csökkentek, a kiskereskedelmi láncokba szállításuk visszaesett. Aki tudta, a vendéglátóhelyek bezárásakor időszakosan erősítette a házhoz szállítást. A vendéglátók újranyitásával még nem tért vissza a korábban megszokott forgalom. A KSH által augusztus elején kiadott becslés szerint az italgyártás volumene 3,1 százalékkal csökkent. Csakúgy, mint más vállalkozások, az italgyártók is élhettek a fizetési és bevallási moratóriumokkal, mivel a vendéglátáshoz hasonlóan a veszélyeztetett ágazatok közé sorolták őket. Az előállítók jogosultak támogatás igénylésére a megnövekedett költségek fedezésére, az élelmiszer-feldolgozók átmeneti nemzeti támogatása keretében. A kormányzat és a kamara is mindent megtesz annak érdekében, hogy az ágazat minél kisebb veszteségekkel vészelje át a koronavírusos időszakot.

– A karanténidőszak alatt jelentősen megnőtt a szerepük a REL-, azaz a rövidellátásilánc-megoldásoknak, elsősorban a zöldségpiacok és a vendéglátóipari egységek kiesése miatt. Valószínűnek tartja, hogy ismét piacbezárásokra kell számítani?

– Általánosságban a REL-megoldásoknak nagy a jelentőségük, és a hazai termelőknek, élelmiszer-előállítóknak a veszélyhelyzet idején különösen jelentős volt az értékesítési lehetőségek efféle biztosítása. A NAK és az Agrárminisztérium tavasszal is folyamatosan hangsúlyozta, és kérte az önkormányzatokat, hogy ne zárják be a piacokat, illetve ha bezárták, akkor mihamarabb nyissák ki újra azokat. Noha a pandémia idején a piacok nyitva tarthattak, mégis számos településen a bezárás mellett döntöttek. Pedig a piacok a szabályok betartásával az áruházaknál is biztonságosabbak, illetve a helyi termelők, vállalkozások fennmaradását is segítik. Ez annál is nagyobb problémát jelentett, mivel a HORECA-szektor, azaz a szállodák, éttermek, kávézók, illetve az oktatási intézmények bezárása, a rendezvények elmaradása már eleve komoly piacvesztést jelentett az élelmiszer-termelők, –előállítók számára, és ezzel fokozódott az értékesítési lehetőségeik elvesztése. A piacnyitásokhoz kapcsolódó tájékoztatás és a piacüzemeltetők megkeresése meghozta gyümölcsét, hiszen míg a pandémia elején az ország piacainak több mint kétharmada volt zárva, május végére a hagyományos piacok kilencven százaléka, a helyi termelői piacok háromnegyede nyitva tartott. A segítség másik formája a NAK-nál több éve működő, a fogyasztói oldal számára is elérhető piackereső felület. A NAK megyei kollégái által heti rendszerességgel aktualizált adatbázis alapján működő kereső naprakész tájékoztatást nyújt a nyitva tartó piacokról. Továbbá a veszélyhelyzet idején indítottuk el az online NAK Piactér felületet, amely egy olyan üzleti platform, amely élelmiszert – kereskedelmi mennyiségben – előállító termelők és kereskedők közötti kapcsolatfelvételt tesz lehetővé.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom