Gazdaság

Mindenki nyerhet a kiadott diplomákkal

Nem várható, hogy a későbbiekben ennyi oklevél ragadjon bent, akik most kerülnek be a felsőoktatásba, már tanultak olyan idegen nyelvet, ami a végzettségükhöz szükséges

Teljes körű szakmai jogosultságot és magasabb bért egyaránt nyerhetnek azok a munkavállalók, akik az egyszeri nyelvvizsgamentességnek köszönhetően kézhez kapták diplomájukat. A munkáltatók is nyerhetnek, hiszen egyes területeken mérséklődhet a munkaerőhiány – fejtette ki lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Mindenki nyerhet a kiadott diplomákkal
Előrelépést és béremelést is hozhatnak az oklevelek a munkavállalóknak
Fotó: MH

Összességében százezer körüli azoknak a száma, akik eddig azért nem tudták átvenni a diplomájukat, mert ugyan minden vizsgájukat sikeresen letették, de nem volt meg a szükséges mennyiségű nyelvvizsgájuk – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Hozzátette, ez a legtöbb szakon egy középfokú nyelvvizsgát jelent valamely nyelvből. Hazánkban 1996 óta nem adtak ki diplomát sem alap-, sem mester-, sem az osztatlan képzésben nyelvvizsga nélkül, így már csaknem huszonöt éve halmozódott a problémások száma – mutatott rá.

A kormány 2015 óta számos diplomamentő programot indított, ahol kedvezménnyel vagy ingyen vehettek részt nyelvtanfolyamokon az érintettek, ezeknek a segítségével pár ezer diplomát kézhez is vehettek a sikeres nyelvvizsgát tevők. Főként a 35–45 évesek számára vált egyre elérhetetlenebbé a diploma kézhezvétele, akik már tíz-húsz éve végeztek. Ők szinte mind aktív foglalkoztatottak a munkaerőpiacon, de csak olyan munkákat jogosultak elvégezni, amihez nem előírás a felsőfokú végzettség. Például a műszaki területeken végzettek diploma hiányában nem szerezhetnek tervezői jogosultságot. Ugyanez igaz a programozókra, IT-szakemberekre is. Ők is csak korlátozottan tudnak részt venni saját nevük alatt a projektekben. Azzal viszont, hogy mindannyian kézhez vehették oklevelüket, számos eddig zárt ajtó megnyílt, szinte azonnal előre tudtak lépni a munkahelyükön, ami béremelést is hozhatott. Ezekben az esetekben mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak segítség ez az intézkedés – mutatott rá Szalai Piroska.

Elmondta azt is, hazánkban 50–55 ezer diplomát adnak ki átlagosan egy évben. Az eddig felhalmozódott és idén átvehető beragadt diplomák száma majdnem két átlagos évnek felel meg. Ehhez hozzájön az is, hogy az ezredfordulótól napjainkig megduplázódott a 15–64 éves korcsoportban a diplomások száma. Míg 2000-ben ez 779 ezer fő volt, 2019-re 1,423 millióra emelkedett a létszámuk. Az arányváltozás az idősebb generációra is igaz.

Az unió 2010-ben megfogalmazott egy olyan célt, miszerint a 30–35 éves korcsoportban a diplomások aránya érje el a negyven százalékot 2020-ra, amihez mintegy tízszázalékos növekedést kell teljesíteni tíz év alatt, mivel a tagállamok átlaga 2010-ben 32,5 százalék volt. Mi ekkor 26,1 százalékon álltunk, 2019-re 33,4 százalékra javultunk, míg az EU-átlag tavaly elérte a célértéket. A fokozott figyelemmel kísért 30–34 éves korúak közül 2000-ben hazánkban 96 ezren voltak diplomások, 2019-ben pedig 202 ezren. A moratórium hatására valószínű, hogy itt is elérjükaz uniós átlagot – magyarázta a szakértő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes fanyalgó cikkek szerint újra fognak termelődni a bent ragadt diplomák, ő viszont úgy véli, ilyen arányban ez biztosan nem várható. Most már a 2000-es évek szülöttjei járnak egyetemre, akik már kisgyermekkorukban az iskolán kívül is jóval többet találkoztak idegen nyelvekkel, és lassan nyugdíjba vonulnak a régi orosztanárokból átképzett angol- és némettanárok a középiskolákból, akik sem az oroszt, sem később más idegen nyelvet sem tudtak úgy tanítani, hogy azt megszeressék a gyerekek. Emellett ma már nem számít különlegességnek, ha egy gimnáziumban a diákok az érettségi mellett nyelvvizsgát is tesznek. Náluk már nem tud beragadni a diploma.

Az Oktatási Hivatal októberre ígérte a pontos statisztikákat, így még csak a felsőoktatási intézmények közléseiből tudatjuk, mely karok, szakok (voltak) leginkább érintettek. Az Állatorvostudományi Egyetem közölte, náluk mindössze egy-két érintett van. A legrosszabb a helyzet azoknál a felsőoktatási intézményeknél, ahová viszonylag alacsony pontszámmal be lehet jutni. Ott – mind a pénzügyi-gazdasági, mind a műszaki vagy akár az agrárszakokon – sok problémás végzőssel lehet(ett) találkozni.

Összességében Szalai Piroska szerint elmondható, a diplomamentés is olyan intézkedés, amellyel a munkaerőpiac tovább fehéredik, újabb lehetőségek nyílnak meg a munkavállalók előtt. A munkáltatók számára is komoly könnyítést jelent, sok szakma esetében pedig a munkaerőhiány is mérséklődhet. A kormány komoly elkötelezettségét mutatja az is, hogy ezzel az intézkedéssel nem várta meg a választásokat, hanem beépítette a koronavírus okozta visszaesést kezelő gazdasági mentőcsomagba.

Kapcsolódó írásaink