Gazdaság
Budapesttől Abonyig lehet autóúton közlekedni
Magyarország elsőként építheti ki a Közép-Európa észak–déli irányú, belső gyorsforgalmi összekötését megvalósító Via Carpatia közúti folyosó rá eső elemeit

Elkészült az M4-es gyorsforgalmi út teljes Pest megyei szakasza az M0-ás körgyűrűtől Abonyig 62 kilométeren, csaknem százmilliárd forintból – mondta tegnap Abonyban az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László az M4-es gyorsforgalmi út Cegléd és Abony közötti 17,6 kilométeres szakaszának átadásán a távirati iroda beszámolója szerint közölte, hogy ezzel a szakasszal, amely 26 milliárd forintból épült meg, elkészült a gyorsforgalmi út teljes Pest megyei összeköttetése, és 2022 tavaszáig megépül a Szolnok elérését és elkerülését biztosító Abony-Törökszentmiklós út is. A nyáron lezárulhat az M4 Berettyóújfalu és a határ, Nagykereki közötti mintegy harminc kilométeres szakasz átadás-átvétele is – fűzte hozzá a miniszter. Hozzátette, hogy folyik a Törökszentmiklós és Berettyóújfalu közötti 95 kilométeres útszakasz építésének előkészítése, az engedélyezési tervek várhatóan idén elkészülnek. A fejlesztések befejezésével már csak az M30-as épülő Miskolc-Tornyosnémeti szakasza hiányzik ahhoz, hogy Magyarország elsőként kiépítse a Közép-Európa észak-déli irányú, belső gyorsforgalmi összekötését megvalósító Via Carpatia közúti folyosó rá eső elemeit – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette, hogy Magyarország gyorsforgalmi törzshálózata öt éven belül megközelítheti a végleges kiépítés szintjét. Palkovics László arról is beszélt, hogy az év végére a települések kétharmadán élő 8,4 millió ember, az ország lakosságának 86 százaléka juthat el legfeljebb fél óra alatt a gyorsforgalmi vagy kiemelt főúti hálózatig, 2025-re pedig az ország településeinek háromnegyedére igaz lesz, hogy harmincperces közelségben van egy négysávos úthoz.
Földi László, a térség egyik fideszes országgyűlési képviselője reményét fejezte ki, hogy a fejlesztésekből kimaradó, a Tápió vidéke egyes részeit az M4-es hálózatba bekötő leágazások is megépülnek majd a gyorsforgalmi úthoz. Kállai Mária, a térség másik fideszes országgyűlési képviselője arról tett említést, hogy az M4-es gyorsforgalmi út kiépítése gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a közlekedést azon az úton, amely eddig az ország egyik legveszélyesebb útja volt. Szalay Ferenc szolnoki polgármester pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormánynak mondott köszönetet a fejlesztések forrását előteremtő gazdaságpolitikáért.
Kiemelten fontos feladat, hogy tovább növekedjen, és megfelelő műszaki állapotú legyen a közúthálózat hazánkban
Döntően állami pénzből épülnek az országot behálózó gyorsforgalmi utak
Épülnek a nagyvárosok és az országhatárok felé a gyorsforgalmi utak, amelyek hossza az évtized közepére meghaladja a kétezer kilométert.
A kormány 2016-ban indította el az egyik legnagyobb hazai infrastruktúra-fejlesztő programját: az Útprogram teljes költségvetése 2024-ig 3200 milliárd forint, és ennek a pénznek a nagyobb részét, 1800 milliárd forintot a hazai költségvetésből teremti elő Magyarország. A gyarapodó gazdaság ugyanis nagyobb mozgásteret teremt, így a közúthálózatot, beleértve az új gyorsforgalmi utakat és autópályákat sem kell kizárólag az uniós elvárásokhoz igazodva fejlesztenünk. Ebből adódóan a magyarországi sztrádák teljes hossza a jelenlegi 1500 kilométerről jócskán kettőezer kilométer fölé emelkedik 2024-ig a tervek szerint.
Az autópályafejlesztések két kiemelt célja közül az egyik, hogy Magyarország bármely pontjáról harminc percen belül kényelmesen elérhető legyen egy négysávos útszakasz, másrészt a kormány arra vállalkozott, hogy magas szintű, négysávos közúti kapcsolatot létesít a ma még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városokba. Mint azt Mosóczi László az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a közelmúltban elmondta, négy éve 14 megyei jogú város volt elérhető négysávos úton, Egerrel – amely éppen a héten kapcsolódott a gyorsforgalmi hálózathoz – ez a szám 18-ra bővült. Kiemelt feladat, hogy országszerte bővüljön és megfelelő műszaki állapotban álljon rendelkezésre a közúthálózat. A kivitelezés a gyorsforgalmi kapcsolattal még nem rendelkező városoknál is tart, és 2025-re mind a 23 település megközelíthetővé válik autópályán vagy autóúton, ezzel az ország gyorsforgalmi törzshálózata megközelíti a végleges kiépítés szintjét. A megyei jogú városok esetében Eger és Salgótarján idén vált elérhetővé gyorsforgalmi úton, és a legnagyobb települések közül hátra van még Kaposvár, Sopron, Szolnok, Zalaegerszeg és Békéscsaba. Sopron lesz a leghamarabb elérhető, a tervek szerint idén év végén.
A mostani, illetve a 2010 óta tartó autópályaépítési program egyik emblematikus útszakasza a tavaly decemberben átadott 61 kilométer hosszú M44-es autópálya Tiszakürt és Kondoros között. Az M44 elsőként forgalomba helyezett szakasza annak is jelképe, hogy a magyar állam képessé vált önerőből fejleszteni a hazai közlekedési infrastruktúrát. Ugyanis 2002 óta nem készült el egyszerre ilyen hosszban állami beruházásban épült gyorsforgalmi útszakasz. Hazai forrásból akkorra fejezték be a kivitelező cégek az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti, 65 kilométer hosszú szakaszát. Ebben az összefüggésben az is komoly előrelépés volt, hogy megkezdődött a 67-es főút négysávosítása Kaposvár felé. Az első 33 kilométer hosszú szakasz tavaly ősszel készült el.
Az országhatárok felé épülő gyorsforgalmi utak esetében mindenképpen fontos, hogy a múlt évtized elején három országhatár volt elérhető négysávos úton, idén pedig Ukrajna kivételével mindegyik szomszédos ország megközelíthető lesz Magyarországról autópályán. Az M4-es autópálya határra vezető szakasza idén nyáron elkészül, az M30-as pedig jövő évben. Ezen beruházások között kiemelendő még az M6-os Bóly-Ivándárda országhatár közötti húsz kilométer hosszú szakasza, amelynek megkezdődött az előkészítése.
