Gazdaság

Budapesttől Abonyig lehet autóúton közlekedni

Magyarország elsőként építheti ki a Közép-Európa észak–déli irányú, belső gyorsforgalmi összekötését megvalósító Via Carpatia közúti folyosó rá eső elemeit

Pest megyében már végig elkészült a 2×2 sávos M4-es autóút, és még idén nyáron forgalomba helyezhető a határmenti Berettyóújfalu-Nagykereki közötti szakasz is.

Budapesttől Abonyig lehet autóúton közlekedni
Varga Antal, a Duna Aszfalt Út ügyvezető igazgatója, Boldog István, Törökszentmiklós és térsége országgyűlési képviselője, Kállai Mária, Szolnok és térsége országgyűlési képviselője, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Földi László, Cegléd és térsége országgyűlési képviselője, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Szűcs Lajos, Vecsés polgármestere, országgyűlési képviselő; Fazekas Sándor országgyűlési képviselő és Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a tegnapi útátadón
Fotó: MTI/Mészáros János

Elkészült az M4-es gyorsforgalmi út teljes Pest megyei szakasza az M0-ás körgyűrűtől Abonyig 62 kilométeren, csaknem százmilliárd forintból – mondta tegnap Abonyban az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László az M4-es gyorsforgalmi út Cegléd és Abony közötti 17,6 kilométeres szakaszának átadásán a távirati iroda beszámolója szerint közölte, hogy ezzel a szakasszal, amely 26 milliárd forintból épült meg, elkészült a gyorsforgalmi út teljes Pest megyei összeköttetése, és 2022 tavaszáig megépül a Szolnok elérését és elkerülését biztosító Abony-Törökszentmiklós út is. A nyáron lezárulhat az M4 Berettyóújfalu és a határ, Nagykereki közötti mintegy harminc kilométeres szakasz átadás-átvétele is – fűzte hozzá a miniszter. Hozzátette, hogy folyik a Törökszentmiklós és Berettyóújfalu közötti 95 kilométeres útszakasz építésének előkészítése, az engedélyezési tervek várhatóan idén elkészülnek. A fejlesztések befejezésével már csak az M30-as épülő Miskolc-Tornyosnémeti szakasza hiányzik ahhoz, hogy Magyarország elsőként kiépítse a Közép-Európa észak-déli irányú, belső gyorsforgalmi összekötését megvalósító Via Carpatia közúti folyosó rá eső elemeit – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette, hogy Magyarország gyorsforgalmi törzshálózata öt éven belül megközelítheti a végleges kiépítés szintjét. Palkovics László arról is beszélt, hogy az év végére a települések kétharmadán élő 8,4 millió ember, az ország lakosságának 86 százaléka juthat el legfeljebb fél óra alatt a gyorsforgalmi vagy kiemelt főúti hálózatig, 2025-re pedig az ország településeinek háromnegyedére igaz lesz, hogy harmincperces közelségben van egy négysávos úthoz.

Földi László, a térség egyik fideszes országgyűlési képviselője reményét fejezte ki, hogy a fejlesztésekből kimaradó, a Tápió vidéke egyes részeit az M4-es hálózatba bekötő leágazások is megépülnek majd a gyorsforgalmi úthoz. Kállai Mária, a térség másik fideszes or­szággyűlési képviselője arról tett említést, hogy az M4-es gyorsforgalmi út kiépítése gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a közlekedést azon az úton, amely eddig az ország egyik legveszélyesebb útja volt. Szalay Ferenc szolnoki polgármester pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormánynak mondott köszönetet a fejlesztések forrását előteremtő gazdaságpolitikáért.

Kiemelten fontos feladat, hogy tovább növekedjen, és megfelelő műszaki állapotú legyen a közúthálózat hazánkban


Döntően állami pénzből épülnek az országot behálózó gyorsforgalmi utak

Épülnek a nagyvárosok és az országhatárok felé a gyorsforgalmi utak, amelyek hossza az évtized közepére meghaladja a kétezer kilométert.


A kormány 2016-ban indította el az egyik legnagyobb hazai infrastruktúra-fejlesztő programját: az Útprogram teljes költségvetése 2024-ig 3200 milliárd forint, és ennek a pénznek a nagyobb részét, 1800 milliárd forintot a hazai költségvetésből teremti elő Magyarország. A gyarapodó gazdaság ugyanis nagyobb mozgásteret teremt, így a közúthálózatot, beleértve az új gyorsforgalmi utakat és autópályákat sem kell kizárólag az uniós elvárásokhoz igazodva fejlesztenünk. Ebből adódóan a magyarországi sztrádák teljes hossza a jelenlegi 1500 kilométerről jócskán kettőezer kilométer fölé emelkedik 2024-ig a tervek szerint.

Az autópályafejlesztések két kiemelt célja közül az egyik, hogy Magyarország bármely pontjáról harminc percen belül kényelmesen elérhető legyen egy négysávos útszakasz, másrészt a kormány arra vállalkozott, hogy magas szintű, négysávos közúti kapcsolatot létesít a ma még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városokba. Mint azt Mosóczi László az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a közelmúltban elmondta, négy éve 14 megyei jogú város volt elérhető négysávos úton, Egerrel – amely éppen a héten kapcsolódott a gyorsforgalmi hálózathoz – ez a szám 18-ra bővült. Kiemelt feladat, hogy országszerte bővüljön és megfelelő műszaki állapotban álljon rendelkezésre a közúthálózat. A kivitelezés a gyorsforgalmi kapcsolattal még nem rendelkező városoknál is tart, és 2025-re mind a 23 település megközelíthetővé válik autópályán vagy autóúton, ezzel az ország gyorsforgalmi törzshálózata megközelíti a végleges kiépítés szintjét. A megyei jogú városok esetében Eger és Salgótarján idén vált elérhetővé gyorsforgalmi úton, és a legnagyobb települések közül hátra van még Kaposvár, Sopron, Szolnok, Zalaegerszeg és Békéscsaba. Sopron lesz a leghamarabb elérhető, a tervek szerint idén év végén.

A mostani, illetve a 2010 óta tartó autópályaépítési program egyik emblematikus útszakasza a tavaly decemberben átadott 61 kilométer hosszú M44-es autópálya Tiszakürt és Kondoros között. Az M44 elsőként forgalomba helyezett szakasza annak is jelképe, hogy a magyar állam képessé vált önerőből fejleszteni a hazai közlekedési infrastruktúrát. Ugyanis 2002 óta nem készült el egyszerre ilyen hosszban állami beruházásban épült gyorsforgalmi útszakasz. Hazai forrásból akkorra fejezték be a kivitelező cégek az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti, 65 kilométer hosszú szakaszát. Ebben az összefüggésben az is komoly előrelépés volt, hogy megkezdődött a 67-es főút négysávosítása Kaposvár felé. Az első 33 kilométer hosszú szakasz tavaly ősszel készült el.

Az országhatárok felé épülő gyorsforgalmi utak esetében mindenképpen fontos, hogy a múlt évtized elején három országhatár volt elérhető négysávos úton, idén pedig Ukrajna kivételével mindegyik szomszédos ország megközelíthető lesz Magyarországról autópályán. Az M4-es autópálya határra vezető szakasza idén nyáron elkészül, az M30-as pedig jövő évben. Ezen beruházások között kiemelendő még az M6-os Bóly-Ivándárda országhatár közötti húsz kilométer hosszú szakasza, amelynek megkezdődött az előkészítése.

Gyorsforgalmi utak építése és átadása 2020 és 2022 között
Gyorsforgalmi utak építése és átadása 2020 és 2022 között
Fotó: Innovációs és Technológiai Min

Kapcsolódó írásaink

Négysávos autóutak segítik a gazdaságot

ĀAz elmúlt tíz évben csaknem ötszáz kilométer autópálya-szakasz vagy autóút épült, és hatezer kilométernyi út újult meg az országban, idén újabbak létesülnek