Egyre fontosabb a rugalmas munkavégzés lehetősége

A koronavírus járvány bebizonyította, hogy krízishelyzetben még a nehezebb, vagy szokatlanabb körülmények ellenére is többet dolgoznak azok a munkavállalók, akiknek a vezetője bizalmat szavazott – derült ki egy hazai reprezentatív kutatásból. Bár a megkérdezettek mintegy negyede többet dolgozott a távmunka alatt, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, a magyarországi Covid-19 munkaerőpiaci kutatás szerzője szerint kifizetődik a bizalom, a munkavállalók egy esetleges következő járvány esetén fontosabbnak tartják az őszinte és emberséges kommunikációt és az otthoni munkavégzés lehetőségét, mint az irodai fertőtlenítést, vagy a bérkérdést.

Az otthoni munkavégzés engedélyezésének vagy tiltásának az alapja a személyiségfejlődés nagyon korai szakaszában kialakuló bizalomra vagy kontrollra alapuló viselkedéstípus – válaszolta lapunk megkeresésére Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, a napokban megjelent kutatás szerzője. Elmondta, vezetőknél a bizalom hiánya látványosan meg tud mutatkozni: többek között csak akkor biztos és elégedett, ha minden információ a birtokában van, és ő maga győződhet meg azok valós voltáról.

Ezért ragaszkodik nagyon sok vezető a beosztottai munkahelyi jelenlétéhez is. Ha a vezetők maguk belső kontrollosak, akkor a kollégák személyes motiválására és az elköteleződésük erősítésére alapoznak, ezért nincs szükségük az állandó fizikai jelenléttel történő megerősítésre. Ők sokkal inkább csak a teljesítményt ellenőrzik – magyarázta Szirtes Hajnalka.

A szakember arra is kitért, a nagyobb felelősséggel járó, fajsúlyosabb feladatok esetében, ahol egy kisebb döntésnek is nagy jelentősége van, ott fontos a nyugodt légkör megteremtése, hogy koncentráltan és fókuszáltan lehessen végiggondolni a döntéshez vezető indokokat. Ilyen hely lehet egy telefonszoba. Azonban ez nem csak annak jelent fókuszáltabb odafigyelési lehetőséget, aki használja, hanem a ma divatos nyílt, egyterű irodák esetében a többi kolléga figyelmét sem tereli el egy hangosabban lebonyolított telefonálás. A rutinjellegű feladatok esetében a telefonszoba, akár az otthoni munkavégzés, mint megváltozott környezet lehet inspiráló hatással a munkavégzésre.

A munkarend és a munkavégzés helye azonban nagyban függ az iparágtól és a szolgáltatás, vagy termék típusától is, nincs és nem is lehet rá sztenderd megoldás. A technológia szintje, az automatizáltság mértéke, a vezetők személyiségének rugalmassága, a szervezeti kultúra szabályozottsága egyaránt befolyásolja az optimális munkarend kialakítását. A kutatás szerint a nagyobb cégek biztosították nagyobb arányban a távmunka lehetőségét.

A szakember szerint vezetőnél és beosztottnál egyaránt kivitelezhető a távmunka, ugyanis ez inkább a személyiség érettségétől, fegyelmezettségétől, felelősségvállalásától függ. Ha valaki szereti a munkáját, belső kontrollos, tehát nem kell állandóan noszogatni, hogy lelkesen dolgozzon, akkor otthonról is hasonló módon teljesít, mert saját magának is meg akar felelni.

Azoknál, akiknek nagyobb igénye van a visszajelzésre, a rendszeres instruálásra, kevésbé motiváltak, esetleg valamifajta kényszer miatt végzik az adott munkát, vagy vannak a cégnél, azoknál a felügyelet nélküli munkavégzés mértéke is korlátozott kell hogy legyen, hiszen az ő esetükben szükség van a szoros kapcsolattartásra, a rendszeres kontrollra.

A szakember felhívta a figyelmet egy másik tényezőre is, ez pedig a korosztály. A millenium és a Z generációnak már lételeme a rugalmas és szabad munkavégzés, ennek lehetősége nélkül sokan már be sem adják a pályázatukat. A vírus megjelenése és ezzel együtt a korlátok megélése viszont a 30-as, 40-es generációnál is felértékelte a rugalmasságot. A tanulmány szerint minden harmadik munkavállaló számára fontos szempont, hogy a jövőben legyen lehetősége a jelenleginél rugalmasabb körülmények között dolgozni.