Gazdaság

Szijjártó: Az EU döntésképtelensége akadályozza a beruházásösztönzést

Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió másfél hónapja képtelen dönteni az állami beruházásösztönzés felső határának eltörléséről - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi pályázat csütörtöki szerződésátadóján.

Szijjártó: Az EU döntésképtelensége akadályozza a beruházásösztönzést
Szijjártó Péter: Brüsszelnek nem uniós forrásokról, csupán a nagyobb költségvetési támogatás lehetőségéről kellene döntenie
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

  Szijjártó Péter azért is kiábrándítónak nevezte a döntésképtelenséget, mivel Brüsszelnek nem uniós forrásokról, hanem csupán a nagyobb költségvetési támogatás lehetőségéről kellene döntenie. A magyar kormány kérése egyszerű, a válságra tekintettel el kell törölni az állami beruházásösztönzés 800 ezer eurós korlátját - tette hozzá.

Válság idején - mint fogalmazott - különösen fontos lenne a gyors döntés, hiszen most dől el az új világgazdasági verseny. Aki fejleszteni tud, előnyhöz jut, a magyar kormány ezért a szükséges banki dokumentumok beérkezését követően 3 munkanapon belül elküldi a versenyképességi támogatást a pályázó cégeknek.

Forráshiány miatt egyetlen jelentkező sem esik el a lehetőségtől, a hozzájárulást mindenki megkapja, aki a jogi követelményeknek megfelel - erősítette meg a miniszter.     A világgazdaság hírei csődről és elbocsátásról szólnak, Szijjártó Péter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy belföldi vállalatok 377 milliárd forint beruházást vállaltak.

A koronavírus elleni védekezés első szakasza lezárult, a magyar egészségügy egy újabb járványhullámra is felkészült, a határok az EU-tagállamok irányába megnyíltak, így most az elővigyázatosság mellett a beruházások ösztönzése a legfontosabb - hangsúlyozta a tárcavezető.     

A Külgazdasági és Külügyminisztériumban csütörtökön újabb 3 magyar beruházó vehetett át támogatási okiratot. A Szobi Italgyártó Kft. 474 millió forintot meghaladó befektetése csaknem 237 millió forint hozzájárulásra számíthat költségvetési forrásból. A cég 2009-ben alakult meg, és 2012 óta termel Szobon, az egykori szörpgyár telephelyén. Nettó árbevétele az utolsó eredménykimutatás szerint 2017-ről 2018-ra 1,6 milliárd forintról 1,9 milliárd forintra nőtt, a külföldi értékesítés pedig megközelítette a 170 millió forintot.     

A Szobi Italgyártó tulajdonos-ügyvezetője szerint a kisváros üzeme nem ment volna csődbe a 2008-as válság során, ha az akkori kormány a mostanihoz hasonlóan támogatta volna a magyar cégeket. Sári Tibor közölte, hogy a beruházás keretében új gépeket vásárolnak, és egy új épületet is vesznek Budapesten, hogy megkönnyítsék az áruszállítást a szobi és a nyárlőrinci telephelyükről.     

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Szob országgyűlési képviselőjeként (KDNP) méltatta a beruházást. Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a versenyképességi támogatások mindegyike egyenlő esélyekkel várja a pályázókat, így a legkisebb családi vállalkozások is a nagyokhoz hasonlóan kaphatnak állami segítséget.

Az országot a mostani válság után sem a nemzetközi kölcsönök, hanem a magyar emberek teljesítménye hozhatja lendületbe - indokolta az állami támogatásokat az államtitkár.     

A GLB Alkatrészgyártó és Szerelőipari Vállalkozási Kft. beruházásának értéke meghaladja a 791 millió forintot. A cég 282 millió forintot meghaladó kormányzati hozzájárulásra számíthat. A szegedi vállalat a belföldi megrendelések mellett egyre nagyobb arányban készít ipari alkatrészeket az uniós piacokra, elsősorban német és osztrák megrendelésre. Éves forgalmát 1,36 milliárd forintról 1,65 milliárd forintra, míg a nyereségét 50 millió forintról majdnem 80 millió forintra növelte 2018-ra.     

Bogdán Péter ügyvezető igazgató közölte, hogy a támogatásból fejlesztik a telephelyüket, így költséghatékonyabban, és nagyobb mennyiségben termelhetnek. A válságot a cég átvészelte, a munkavállalóit megtartotta, és új lehetőségként tekint a versenyképességi támogatásra - tette hozzá.     

A térség fideszes országgyűlési képviselője üdvözölte, hogy a vállalkozás minden lehetőséget kihasznál a válság leküzdésére, és a nemzedékváltást is példamutatóan oldotta meg. B. Nagy László hangsúlyozta, hogy több ezer magyar cégnek kell hasonló megoldást találnia az utódlásra, másképp megszűnés vagy külföldi tulajdonszerzés lehet a jövőjük.     

A Pandan Műanyagfeldolgozó és Környezettechnikai Kft. majdnem 129 millió forintos beruházása több mint 51,5 millió forint állami támogatást kap. A szombathelyi vállalkozás környezetvédelmi technológiákat alkot, és műanyag hulladékok felhasználásával készít élelmezési csomagolóanyagokat. Nettó árbevétele 2017-ben 2,15 milliárd forint, 2018-ban 2,6 milliárd forint volt. A külföldi értékesítés ez alatt 764 millió forintról több mint 1 milliárd forintra, az adózott eredmény 12,7 millió forintról majdnem 22 millió forintra nőtt.     

Kupi Kálmán tulajdonos-ügyvezető elmondta, hogy a legfontosabb külföldi piacuk Németország, Hollandia és Ausztria, de a skandináv és a délszláv államok számára is termelnek. Az állami támogatással kezdődő beruházás is a kivitel bővítését fogja eredményezni - tette hozzá.     

Hende Csaba országgyűlési képviselő (Fidesz) szerint szokatlan, eddig ismeretlen eszközöket is be kell vetni a visszaesés ellensúlyozására. Aki a kanyarban gyorsít, egyenesbe érve előzni fog, és a hátrányból előnyt szerez - fogalmazott a válsághelyzetre utalva.     

A versenyképesség-növelő pályázat 169 milliárd forintos támogatási keretére 806 vállalat jelentkezett. Csütörtökig 271 pályázat támogatásáról döntöttek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom