Gasztro
Kétezer éves kínai rizsételt főztek újra
Sírban talált kézirat alapján
A Hunani Egyetem és a pekingi Kínai Mezőgazdasági Egyetem hallgatói által vezetett projekt célja annak megértése volt, hogyan készítették és ették az emberek az ókori Kínában az ételeket. Munkájuk középpontjában a Shi Fang kézirat állt, egy ősi szöveg, amelyet Vu Jang, egy magas rangú han tisztviselő sírjából ástak ki, akit a mai Yuanling megyében, Hunan tartományban temettek el.
A bambuszcédulás kézirat felvázolja, hogyan készítették el a rizst és más hozzávalókat a Han-dinasztia idején (Kr. e. 202–Kr. u. 8). Bár töredékes és elavult karakterekkel íródott, a szöveg értékes utalásokat kínál a korai kínai kulináris kultúrára.
Diákok hoznak ősi ételeket a modern konyhákba
„A »Hunani kulináris kultúra« kurzuson találkoztam először a Shi Fang kézirattal – mondta Luo Jiayi, a Hunan Egyetem hallgatója. – A nyugati Han-dinasztia korabeli rizsfőzés elmélyítette a hagyományos kínai kultúra gazdagsága és vonzereje iránti érdeklődésünket.”
A Yuelu Akadémia docense, Shi Jian által vezetett diákcsapatot kutatási, főzési, filmezési és tervezési csoportokra osztották. A diákok különböző tudományterületekről érkeztek, beleértve a történelmet, a filozófiát, a designt és az élelmiszer-tudományt. Együtt dolgoztak azon, hogy megfejtsék az ősi receptet, és a modern körülményekhez igazítsák.
A kihívások közé tartoznak a hiányzó lépések és az elavult szavak
Xiong Yuxuan, a kutatócsoport egyik hallgatója elmondta: „Sok bambuszcédula töredékes, és egyes ősi írásjelek jelentése az idők során megváltozott.” Elmagyarázta, hogy nincsenek feltüntetve főzési idők.
A kéziratban leírt rizshez illő rizsfajtát a csapat a Han-kori Hunanban termesztett fajtához hasonló fajtát választott. Az ősi jangőzölő helyett, amely ma már nagyon ritka, egy hagyományos, fából készült zengzi gőzölőt és agyagedényeket használtak, amelyeket még mindig használnak a vidéki falvakban.
A modern eszközök segítenek megőrizni az ősi ízeket
He Junxian mesterszakács irányításával a csapat finomította a kínai rizses étel elkészítési folyamatát. A People’s Daily szerint a rizst 30 percig áztatták, 20 percig gőzölték, lehűtötték, majd ismét vízben párolták 15 percig. Az eredmény puha, enyhén ruganyos rizs lett, enyhe textúrával és alacsonyabb cukortartalommal.
„A Han-korabeli technikák és a modern technológia ötvözése lehetővé teszi a diákok számára, hogy az ősi bölcsességre támaszkodjanak” – mondta Shi. He séf hozzátette, hogy ezek a technikák új fogásokat inspirálhatnak a mai éttermekben.
A projekt globális érdeklődést és jövőbeli terveket váltott ki – írta meg a GreekReporter.
Peter Brian Ditmanson, a Yuelu Akadémia amerikai professzora, miután megkóstolta az ételt, „vigasztaló ételnek” nevezte. Azt mondta, hogy a projektet olyan globális platformokon tervezi népszerűsíteni, mint a TikTok.
A rizstermesztés bölcsőjeként Kína mélyen kötődik a gabonaalapú hagyományaihoz. A rizstermesztés legkorábbi, tízezer éves nyomait Hunanban találták. Ma Kína lakosságának körülbelül 60 százaléka rizst fogyaszt alapvető élelmiszerként.
A rizsprojekt sikerén felbuzdulva a csapat most azt tervezi, hogy feltámasztja a Shi Fang kézirat további ételeit, köztük a csirkehúslevest és a párolt halat, hogy feltárja az ókori Kína tágabb étkezési kultúráját.
