Budapest Balkán Fórum 2025: Magyarország az EU-bővítés élharcosa

A Magyar Külügyi Intézet által szervezett Budapest Balkán Fórum 2025 megnyitóján Gladden Pappin elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációja mellett, amely nem csupán a csatlakozni kívánó országok számára jelent előnyt, hanem az egész Európai Unió számára is.

A konferencián felszólaló Szijjártó Péter külügyminiszter élesen bírálta az EU jelenlegi bővítéspolitikáját. Úgy fogalmazott, hogy az uniós bővítés „olyan, mint Colombo felesége – mindenki beszél róla, de soha nem látjuk”. Rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán országai átlagosan 14,5 éve várnak arra, hogy csatlakozhassanak az Európai Unióhoz, de a folyamat valójában nem halad előre.

A miniszter szerint a legnagyobb probléma, hogy míg a nyilvánosság előtt az EU tagállamainak vezetői a bővítés fontosságát hangsúlyozzák, a zárt ajtók mögött már nem ilyen lelkesek. „Amikor huszonheten együtt vagyunk, akkor világosan látszik, hogy akik valóban támogatják a bővítést, kisebbségben vannak” – fogalmazott. Szijjártó szerint sok tagállam „aggályokra” hivatkozva, irreleváns feltételekhez köti a csatlakozási tárgyalások előrelépését. Külön kiemelte, hogy Szerbia már négy éve vár arra, hogy megnyithassa a gazdasági kérdésekkel foglalkozó harmadik klasztert, de egyes tagállamok „szégyentelen módon” újabb és újabb feltételeket szabnak.

A külügyminiszter az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos uniós álláspontot is élesen kritizálta. „Nevetséges lenne, ha Ukrajna hamarabb csatlakozna az EU-hoz, mint a Nyugat-Balkán országai” – mondta, rámutatva arra, hogy a bővítési folyamatnak valóban érdemeken kellene alapulnia, nem pedig politikai megfontolásokon. „Ha a háborúban való részvétel lenne az érdem, akkor ezt mondjuk ki nyíltan, és ne használjunk hamis kifejezéseket” – tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli bürokrácia valójában nem akar bővítést, hanem inkább kommunikációs trükkökkel próbálja leplezni a valóságot. Példaként említette a „fokozatos integráció” koncepcióját, amely szerinte csak egy újabb eszköz arra, hogy az EU elkerülje a bővítés valódi kérdéseit. „Ezek csak varázsszavak, amelyekkel azt próbálják elhitetni, hogy történik valami, miközben valójában semmi nem változik” – fogalmazott.

A külügyminiszter külön kitért az energiaügyi együttműködésre is, amely szerinte kiváló példája annak, hogy Magyarország és a Nyugat-Balkán mennyire össze van kapcsolva. Elmondta, hogy a Magyarországot Szerbiával összekötő gázvezeték nélkül a régió energiaellátása veszélybe kerülne. „Ha ezt a vezetéket nem építettük volna meg, most nagyon nagy bajban lennénk” – hangsúlyozta.

Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter szintén részt vett a fórumon, ahol a magyar uniós elnökség eredményeiről beszélt. Egy hasonlattal élve azt mondta, hogy a magyar elnökség „kivette a Nyugat-Balkán csatlakozását a mélyhűtőből, és berakta a mikrohullámú sütőbe kiolvasztásra”. Bár a folyamat még messze van a teljes megvalósulástól, a magyar elnökség sikeresen újraindította a tárgyalásokat Albániával és Montenegróval, és lezárta Bulgária és Románia teljes schengeni csatlakozását.

Bóka szerint a csatlakozási folyamatnak alapvetően fokozatosnak kell lennie, de ennek célja nem lehet az, hogy a tényleges integráció elmaradjon. „Ha a fokozatos integráció segíti a politikai bizalom kiépítését, és konkrét eredményeket hoz, akkor hasznos lehet” – fogalmazott. Magyarország elnöksége mindkét szempontot érvényesíteni kívánta: erős politikai üzeneteket küldött a régió országai felé, és gyakorlati előrelépéseket tett a gazdasági és pénzügyi együttműködés terén is.

A Budapest Balkán Fórum 2025 világossá tette, hogy Magyarország továbbra is az EU-bővítés egyik leghatározottabb támogatója marad. A magyar vezetők egyértelműen jelezték, hogy nem csupán szavakban, hanem konkrét intézkedésekkel is előmozdítják a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását. A kérdés csak az, hogy az uniós tagállamok többsége hajlandó lesz-e követni ezt a példát.