Európai Unió

„Az Európai Unió nem jelentheti azt, hogy bármelyik országnak fel kell adnia a sajátosságait”

Zsigmond Barna Pál szerint bárki bármit mond, a migráció támogatása nem alapvetően munkaerőpiaci eszköz Brüsszel kezében

A magyar kormány tényleg azt szeretné, ha Európa újra nagy lehetne. Az elmúlt időszakban ugyanis a kontinens minden vonatkozásban hátrébb sorolódott a világban, akár az Egyesült Államokhoz, akár most már Kínához képest is. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a legfontosabb, hogy visszanyerjük a versenyképességünket, ez azonban elválaszthatatlan többek között a migrációs és a demográfiai válság vagy éppen a zöldátmenet és az agrárium problémáinak kezelésétől. Magyarország a soros elnökként ezekre fog koncentrálni.

„Az Európai Unió nem jelentheti azt, hogy bármelyik országnak fel kell adnia a sajátosságait”
Kevesebb szó esik róla mostanság, de a gazdatüntetések nem értek véget. A magyar soros elnökség programja a demográfiai válság, a csökkenő versenyképesség és a Nyugat-Balkán integrációjának elősegítése mellett az ő problémáikra is megoldást keres.
Fotó: The Yomiuri Shimbun Via AFP/Keigo Sakai

Tegyük naggyá Európát… Ez – a soros elnökség szlogenje – trollkodás akart lenni, mint ahogy a Politico írja, vagy egyébként egyeztettek róla, és a meglepettség csak a szokásos politikai adok-kapok része?

– Ez a mottó megjeleníti azt a várakozást, hogy együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön, ugyanakkor együtt is mindannyian megmaradhassunk annak, akik vagyunk. Szerintem ez kifejezi azt a magyar szándékot is, hogy mi tényleg azt szeretnénk, ha Európa nagy lenne. Az elmúlt időszakban ugyanis a kontinens, de különösen az EU vitathatatlanul meggyengült gazdasági értelemben és politikai értelemben – minden vonatkozásban hátrébb sorolódott a világban, akár az Egyesült Államokhoz, akár most már Kínához képest.

Ez mondjuk nem zárja ki a… hát, mondjuk úgy, huncut szándékot. De az biztos, hogy mindenki felkapta, és nem is fogja elfelejteni egyhamar. A közvélemény figyelmét tehát sikerült megragadni. Mi a következő lépés? Mi a terv?

– Ahhoz, hogy Európa újra nagy legyen, vissza kell nyerjük a versenyképességünket. A soros elnökség nem azt jelenti, hogy Magyarország fél évre önállóan megragadhatja az unió kormánykerekét, hanem tisztességes közvetítőként lehetőségünk nyílik az EU-t egy olyan irányba navigálni, amely irány a megítélésünk szerint segít ennek a célnak az elérésében. Vagyis megnyithatunk és tematizálhatunk egy sor jó értelemben vett vitát. Olyan kérdésekről kell beszélnünk, mint a kis- és középvállalkozások támogatása, az új iparágak, mint mesterséges intelligencia fejlesztése, a piacvédelem vagy az adminisztráció csökkentése – és ezeken a területeken érdemi döntésekre is szükség van.

Tehát a fókusz a gazdaságon lesz?

– Igen, de a versenyképesség nagyon sok mindennel összefügg. Ott van például a demográfiai válság, amely a legtöbb országot sújtja: a munkaerőhiány, az öregedő társadalom, a szociális kihívások – ezek mind-mind versenyképességet befolyásoló tényezők. Szorosan ide kapcsolódik a migráció is, hiszen például a belső határok lezárása gazdasági károkat okozhat, a külső határok védelme pénzbe kerül, és a nem vagy rosszul integrálódó tömegek is komoly erőforrásokat vonnak el más területektől. Tehát nagyon-nagyon sok olyan ága-boga van az elnökségi programnak, amely nem elsődlegesen gazdasági problémákra reagál, de mégis kapcsolódik a versenyképesség helyreállításához. Foglalkozni akarunk az európai mezőgazdaság helyzetével is. Egyrészt a meggondolatlan és megalapozatlan zöldpolitika, másrészt az ellenőrizetlen ukrán áruk piacra juttatása óriási károkat okoz. Ez megint csak kihat az unió versenyképességére.

Ha már az ukrán áruk dömpingje szóba került, erre is tekintettel nem volt elhamarkodott, hogy rábólintottak a csatlakozási tárgyalások megindítására?

– Magyarország és Ukrajna között a legélesebb vita a kisebbségi jogok biztosításáról alakult ki. Végül a tanács elfogadta a magyar álláspontot, és a jogvédelem bekerült a „csomagba”. Nagyon fontos, hogy garanciákat kaptunk. Innentől kezdve nem lehet a szőnyeg alá söpörni ezt az ügyet, ugyanis lehetőség lesz arra, hogy monitorozzuk, mi történik Ukrajna területén a kisebbségekkel, illetve konkrétan elő lett írva Ukrajnának, hogy milyen jogszabályokat kell elfogadnia. Így a kisebbségek védelme nem kétoldalú, hanem európai kérdéssé vált. A mezőgazdaság más lapra tartozik és összetettebb kérdés. A szomorú az, hogy a bizottság az ukrán gazdák érdekeit képviseli az európai gazdákéival szemben. Sok európai országban a gazdák a mai napig tüntetnek, kint vannak az utcán Brüsszeltől Párizson át Berlinig, és ez a helyzet az Ukrajnával szomszédos országokban is sok helyen. A probléma az, hogy az eredeti megállapodás szerint az ukrán gabonát az EU kikötőiben hajóra kéne rakni, és a külső piacokon értékesíteni. Ehhez képest az unió piacát árasztotta el. A bizottság hagyta és hagyja, hogy ez megtörténjen. Többen és több alkalommal felszólaltunk a jelenlegi gyakorlat ellen, és a vita most is napirenden van. Az ügyben további tárgyalások várhatók.

Ennek biztosan örülni fognak Kijevben… A magyar elnökségi programmal is elégedetlenek voltak. Gondolom olvasta, hallotta a kritikákat.

– Az ukránok panasza az, ha jól értettem, hogy a bővítés tekintetében nem Ukrajnát, hanem a Nyugat-Balkánt kezeljük prioritásként. Most is, ahogy mindig is, mi az érdemeken alapuló kiegyensúlyozott és hiteles bővítési folyamatnak voltunk, vagyunk, leszünk a támogatói. A Nyugat-Balkán államait több mint húsz éve hitegeti az Európai Unió azzal, hogy felvételt nyerhetnek. Nagyon sok ország, nagyon sok intézkedést hozott a csatlakozás érdekében, de nem történt semmi érdemi. Brüsszel megfeledkezett róluk. Ezért mondjuk azt, hogy most már aztán lépni kell.

Zsigmond Barna Pál
Zsigmond Barna Pál szerint az EU nem jelentheti azt, hogy bármelyik népnek, országnak fel kell adnia a sajátosságait. A nemzetek sokféleségét meg kell őrizni, a képességeiket ugyanakkor egyesíteni kell, hogy Európa újra nagy lehessen
Fotó: MH/Török Péter

Igen, említette, hogy az EU a politikai súlyából is veszített. Ebben kétségtelenül közrejátszik, hogy Brüsszel eljátszotta a bizalmat. A török külügyminiszter nemrég világossá tette, elegük van abból, ahogy az unió bánik velük, és inkább a BRICS-hez csatlakoznak. A szerbeknél is felvetődött ez a kérdés. Szóval, azt hiszem, a 24. órában vagyunk.

– Valóban, Törökország korábban nagyon világosan kifejezte a csatlakozási szándékát, az EU részéről pedig gyakorlatilag csak a mismásolás ment, és így jutottunk el odáig, amit említett. Csak hogy egy példát említsek, a szomszédunkkal, Szerbiával még nem tartunk itt. Belgrád folytatni szeretné a csatlakozási tárgyalásokat. Az arra készen álló tagjelölt országokkal kormányközi konferenciákat tervezünk rendezni. Az együttműködések további bővítése és mélyítése érdekében szeretnénk megrendezni az EU–Nyugat-Balkán Csúcstalálkozót. Ha a Nyugat-Balkán országai nem kapnak egy pozitív üzenetet, akkor valóban eljuthatunk oda, hogy a közhangulat megváltozik, és fontos, hogy a közhangulat támogassa az európai integrációt, mert ha nem támogatja, akkor a Balkán nagyon könnyen más érdekcsoportok játékszerévé válhat. Tehát fontos, hogy a csatlakozási folyamatban részt vevő minden nyugat-balkáni országgal egy lépést tegyünk előre az integrációban.

Térjünk vissza a migrációra. Az Európai Unió Bírósága csúnyán elkaszálta Magyarországot, példátlan ítélet született. Mi lesz? Fizetünk, mint a katonatiszt?

– Az ítélet 35 oldal. Egyelőre még vizsgáljuk, milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre. Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy több sebből vérzik, és vérlázító minden vonatkozásban. Brüsszel brutális pénzügyi nyomással akarja elérni, hogy adjuk fel a határvédelmet, engedjük be a migránsokat, az országon belül hozzunk létre migránsgettókat. Egyszeri 80 milliárd és napi 400 millió forint büntetést akarnak velünk kifizettetni mindaddig, amíg nem szüntetjük meg a jogi határzárat. A magyar rendszer hatékonyan tudja védeni Európát és Magyarországot. Soros György bírósága viszont lerombolná ezt. A kiszabott büntetés tényleg példátlan mértékű: nagyobb országok esetében is sokkal alacsonyabb volt a legmagasabb összeg, a hozzánk hasonló méretű vagy hozzánk hasonló GDP-vel rendelkező országok vonatkozásában pedig a most kirótt 200-zal szemben egy- és ötmillió euró között volt az általánybírság és tízezer euró környékén a napi bírság, tehát a kényszerítő bírság. Ez és az a tény, hogy a bíróság eltért a bizottság indítványától egyértelművé teszi, hogy politikai döntés született. És beszédes az időzítés is: nem merték kihozni a választások előtt az ítéletet, nehogy befolyásolja a választókat. A baloldal többek között azzal kampányolt, hogy a kormány hazudik, amikor azt mondja: Brüsszel szét akarja verni a magyar határvédelmi és bevándorlási rendszert. És tessék, pontosan erről szól a bíróság határozata. Ha ezzel a büntetéssel a kampány idején előállnak, valószínűleg nagyon sokan másként szavaztak volna. Tehát az időzítéssel a baloldalt akarták segíteni.

Nagyon furcsa egyébként ez a történet, mert komoly – vagy inkább komolynak tűnő – közgazdászok érvelnek a bevándoroltatás mellett, és azt számolgatják, éves szinten hány migránsra lenne szükség ahhoz, hogy 2030-ra ne váljon kritikussá a munkaerőhiány az EU-ban vagy az Egyesült Államokban. Közben meg ugyanennyi tanulmány születik arról, hány munkahely fog rövidesen megszűnni a robotizáció és a mesterséges intelligencia miatt. Egyébként Kína pontosan erre helyezte a hangsúlyt: migráció helyett az automatizációra, és e tekintetben is messze túlszárnyalta már a Nyugatot.

– Igen, az ember józan ésszel nehezen tudja felfogni, mi történik akár a migráció, akár a gazdasági kormányzás tekintetében. Az Európai Unió hibát hibára halmoz, és nem kezeli jól a válságokat. A migráció vonatkozásában világos az a szándék, hogy be akarnak ide engedni nagyon sok olyan embert, aki más kulturális háttérrel rendelkezik. És emögött nem munkaerőpiaci megfontolások vannak, hanem az a szándék, hogy felhígítsák Európát, tehát a nemzetállamokat, a hagyományos társadalmakat, a hagyományos értékekre épülő társadalmi modellt akarják végleg lerombolni. Úgy is mondhatnám, hogy mindazt, ami meghatározta Európát. Amitől Európa Európa volt. Mi kelet-európaiak, mi magyarok ezzel szemben azt szeretnénk, hogy a nemzetállamok úgy maradjanak meg, azokkal a karakterisztikákkal, amelyeket az őseinktől örököltünk, és az EU az európai államok szövetsége legyen. Szóval, az illegális migráció nem alapvetően munkaerőpiaci eszköz Brüsszel kezében, hanem a föderális irányba történő elmozdulás egyik legfőbb eszköze. Hiszen a munkaerőpiac vonatkozásában, ahogy mondta, akár a robotizáció, akár a családpolitika, akár a szervezett vendégmunkás-rendszer mind-mind jobb megoldást kínálna.

Az elnökség programjáról szóló sajtótájékoztatón elhangzott egy olyan mondat, hogy együtt, ahol lehet és külön, ahol kell. Ezt hogyan kell érteni?

– Úgy, hogy együtt erősebbek vagyunk, de az Európai Unió nem azt jelenti, hogy bármelyik népnek, országnak fel kell adnia a sajátosságait. A magyar kormány álláspontja világos: sokfélék vagyunk, és ez a sokféleség érték, amit meg kell őrizni. Ugyanakkor mindenkinek megvannak a saját képességei, és ha ezeket összeadjuk, akkor sikeresebbek leszünk. Tegyük együtt, közösen naggyá Európát!

Kapcsolódó írásaink