Európai Unió

Kudarcok sorozata Ursula von der Leyen mögött

Június 18-án az Európai Unió állam- és kormányfői informális munkavacsorán vettek részt, melynek fő témája a leendő brüsszeli csúcsvezetők személyéről való eszmecsere volt. Ugyan hivatalos döntés egyelőre nem született az uniós vezető pozíciók betöltéséről, sajtóinformációk szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság néppárti elnöke megőrizheti hivatalát, mivel a tagállami vezetők többségének támogatását élvezi, emlékeztet legújabb, lapunkhoz eljuttatott elemzésében a Századvég.

Kudarcok sorozata Ursula von der Leyen mögött
Az EU vezetői június 17-én nem támogatták Ursula von der Leyent
Fotó: AFP/NurPhoto/Nicolas Economou

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Néppárt „végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal, leosztva egymás között az Európai Unió vezető pozícióit”.

Ennek kapcsán a Századvég Európa Projekt-kutatása – a 2023-as és 2024-es évre kiterjedően – megvizsgálta az Ursula von der Leyennel, valamint az általa vezetett Európai Bizottság teljesítményével kapcsolatos lakossági véleményeket Európában. Ennek összegzése röviden az lehetne, hogy kudarcot kudarcra halmozott az Európai Bizottság az elmúlt időszakban.

Az Európai Uniót az elmúlt években többek között a migrációs nyomás, illetve az orosz–ukrán fegyveres konfliktushoz kapcsolódó háborús infláció- és energiaválság következtében jelentős kihívások érték. A kutatás alapján kijelenthető, hogy az Európai Bizottság tevékenységét, válságkezelő munkáját több területen is az európai közvélemény elégedetlensége kíséri, továbbá mind Ursula von der Leyen személye, mind a brüsszeli bürokrácia megítélése az európai polgárok körében egyértelműen negatív képet mutat.

A 2023-as adatfelvétel szerint a véleménnyel rendelkező megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százaléka) kedvezőtlenül vélekedik a brüsszeli bürokráciáról, valamint 2024-ben 55 százalékuk negatív véleményt formált az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyenről. A kedvezőtlen lakossági attitűdök elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy napjaink legmeghatározóbb közéleti kérdéseiben a brüsszeli elit által képviselt irányvonal nem találkozik az európaiak elvárásaival. Ennek megfelelően az európai válaszadók döntő többsége elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, amit Brüsszel a migrációs válság kezelése (63 százalék), továbbá az infláció és az energiaárak megfékezése (63 százalék) érdekében tett.

Ehhez hasonlóan az európai polgárok 64 százaléka úgy érzi, hogy a kontinensünkön tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést sokatmondó, hogy valamennyi tagállamban abszolút többségben vannak azok, akik felelősnek tartják Brüsszelt az energiaválságért. A választ megjelölők a legnagyobb arányban Szlovéniában és Görögországban (78-78 százalék), valamint Portugáliában és Bulgáriában (71 és 71 százalék) voltak, de a legalacsonyabb értékek is meghaladták az 50 százalékot Finnországban (55 százalék), Magyarországon (54 százalék) és Dániában (51 százalék). Az energiaválsággal összefüggésben hangsúlyoznunk kell, hogy Ursula von der Leyen politikai programjának sarokkövét az európai zöld megállapodás jelentette, melynek lényeges pontja az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseinek szigorítása volt. Ennek nyomán az Európai Bizottság a hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásaik leépítésére késztette a tagállamokat, amelyek így veszítettek energiapiaci alkalmazkodóképességükből. A negatív tendencia miatt 2021-ben – ahogyan a globális energiaellátás feszessé vált – az EU-ban súlyos válság bontakozott ki.

A problémára válaszul a von der Leyen vezette adminisztráció – ahelyett, hogy változtatott volna korábbi törekvésein – még szigorúbb klímacélokat és a kapacitások további leépítését szorgalmazta, majd az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanását követően szélsőséges szankciópárti lépéseivel szűkítette tovább a közösség mozgásterét.

Az Európai Unió büntetőintézkedéseken alapuló politikája mellett a brüsszeli vezetés a mai napig következetesen kitart, annak ellenére, hogy a szóban forgó szankciók eredménytelennek bizonyultak Oroszország katonai törekvéseinek megfékezése tekintetében. Már a 2023-as Európa Projekt-kutatás rávilágított, hogy a 27 uniós tagországból 15 tagállamban többen vannak azok a megkérdezettek, akik kritikusan viszonyulnak Brüsszel háborús szankciós politikájához, mint azok, akik elégedettek vele.

Ursula von der Leyen és a brüsszeli elit eltávolodott az európai emberektől

A kutatási adatok alapján megállapítható, hogy az európai közvélemény úgy érzi, hogy a brüsszeli intézmények döntéseik meghozatala során nem képviselik az egyes tagállamok érdekeit. Az európai válaszadók 52 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az uniós intézmények, illetve a brüsszeli politikai elit figyelmen kívül hagyja az országa érdekeit. Azon megkérdezettek hányada, akik országuk érdekeinek figyelmen kívül hagyását tapasztalják a brüsszeli döntéshozók részéről, 27 uniós tagállamból 19 tagországban haladta meg azoknak az arányát, akik ezzel ellentétesen vélekednek.

További érdekesség, hogy azon európaiak aránya, akik jogtalannak ítélik, hogy Brüsszel politikai nézetkülönbségek miatt visszatart uniós forrásokat egyes tagországoktól, 27-ből 20 tagállamban haladta meg azoknak a hányadát, akik ezt a gyakorlatot jogosnak tartják.

A brüsszeli elit elmúlt években nyújtott politikai teljesítményének Európa-szerte megfigyelhető negatív megítélése, valamint az uniós bürokrácia és a tagországok érdekei között húzódó – az európai lakosság által érzékelt – szakadék alapján joggal feltételezhető, hogy Ursula von der Leyen esetleges újabb felhatalmazása az Európai Bizottság vezetésére nem az európai polgárok többségének akaratát tükrözné, hanem sokkal inkább politikai, hatalomtechnikai alkuk eredményét.

Kapcsolódó írásaink